Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Tánczos Vilmos tanár Csíkszereda: Adatok a csíksomlyói kegyhely búcsújáró hagyományainak ismeretéhez

nyéd), ahol egy házaspár látta el ezt a hivatalt. A férfi búcsúvezetők legtöbbször az egyháztanács tagjai közül kerülnek ki. Egyes falvakban maga a megyebíró volt a búcsúvezető. Keresztvezetőnek, csoportvezetőnek, imavezetőnek, imádságvezetőnek, búcsúvezetőnek, előimádkozónak, mondó embernek nevezték őket. A moldvai csángó falvak mindenikének — legalább is az utóbbi félszázadban — nem volt saját búcsúvezetője. A moldvaiak egyéni kezdeményezésre, falvanként szerveződött kisebb csoportokban érkeztek, és Csíksomlyón egy-két rátermett csoportvezető körül csoportosultak, akik a kegyhelyen végzett imádságaikat, énekeiket kezdeményezték és irányították. Ezek a búcsút illetően nem tartottak kapcsolatot otthoni plébániáikkal, hiszen a papjaik ellenzik a Csíksomlyói kegyhely látogatását. Az utóbbi években egyes moldvai csángó falvakban fontos szerep jutott annak a rátermett személynek is, aki — a hatóságokat kijátszva — kirándulás" céljára autóbuszt rendelt és a Csíksomlyóra, Máriaradnára, Cacicára való zarándoklás gyakorlati kérdéseit intézte. A zarándokút alatti rendtartásra vonatkozóan érdekes adatom van Kézdiszentlélekről: „A fegyelemsértőket, akik a menetet zavarták, azzal büntették, hogy egy kicsi, fából készült lapáttal a tenyerükbe csaptak, és ezt palágázásnak nevezték. Ilyen ütést kapott az is, aki ezt Isten nevében kérte. Becsületesen belecsaptak a tenyerébe, s illett megköszönni: „Isten fizesse'" "

39 Útközben általános volt az olvasóvégzés valamint a Jézus szíve, Jézus neve, Mindenszentek és Mária-litániák mondása vagy éneklése. Közben természetesen Mária-énekek is elhangzottak: Angyaloknak királynéja . . ., E siralom völgyében . . ., Akik ide megérkeztünk pünkösd napjára . . ., Egek királynője, Mária segíts ..., Máriát dicsérni hívek jöjjetek. ..,Nagyasszonyunk hazánk reménye . . ., Boldogasszony édes . . ..Boldogasszony anyánk . . ., Ó áldott Szüzanya mennyei szép rózsa.. ., Ó Mária, halld meg esdeklésem .. ., Paradicsom rózsa fénylik menyországban . . ., Kössünk szép koszorút Szűzmáriának . . ., Mária, Mária, menny a szép hajnal. . . stb. Az 1990-es búcsún gyakran felhangzott a Hej, én édes Jóistenem . .. székely keserves. A búcsúvezetők körében általánosan elterjedt a Csíksomlyói kalauz című két világháború közötti kiadvány, amely ma is alapvetően meghatározza a somlyói pünkösdi búcsú énekrepertoárját. A hagyományos szertartásrendű búcsúk idején a kegytemplom kettős tornyában megfigyelők várták a keresztek érkezését. Minden érkező keresztnek háromszor kondították meg a harangokat. Először, amikor megpillantották őket, másodszor amikor a falu határát elérték, és harmadszor amikor a templom előtti térre értek. Ekkor az egyik ferences barát elébük ment és Nepomuki Szent János kápolnájánál fogadta őket ellátva a csoportot a szállásra és a búcsú szertartásrendjére vonatkozó gyakorlati útmutatásokkal is. Az utóbbi évtizedekben — mivel a búcsúsok nemcsak keresztekkel özönlenek — a fogadtatásnak ez a formája kimaradt. 148