Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Tánczos Vilmos tanár Csíkszereda: Adatok a csíksomlyói kegyhely búcsújáró hagyományainak ismeretéhez

miatt ezekből a falvakból 1990-ben - ugyanúgy, mint negyven évvel koráb­ban — gyalogosan, szervezett menetben, kereszt alatt indult el és tért haza a búcsúsok egy része. A közelebbi falvakból mintegy öt-hatszáz ember ment a kereszttel, a távolabbiakból ennél valamivel kevesebben, de nagy volt azok­nak a száma is, akik személygépkocsival, autóbusszal és vonattal keresték fel a búcsújáróhelyet, ahol csatlakoztak az illető falu búcsús menetéhez. Az 1990-es búcsún csak a gyímesi csángók vállalták a két napig tartó ha­gyományos zarándoklatot. A pénteken Gyímesből induló menetükhöz a gyímesbükkiek és a gyímesközéplokiak is csatlakoztak. Felsőlokon szálltak meg, és szombaton délben a nagy körmenet előtt érkeztek Csíksomlyóra. Amint a fentiekből is látszik, a távoli vidékekről érkező búcsús mene­tek az első napon — amikor még pihentek voltak — jóval nagyobb utakat tettek meg, mint a másodikon. Az első zarándoknap után szállást adó fal­vak — Alcsíkon Csíkszentgyörgy (esetenként Csíkkozmás és Csíkszentmár­ton), Felcsíkon Csíkdánfalva és Csíkmadaras — viszonylag közel, mintegy 10—20 kilométernyire vannak Csíksomlyótól. A székelyföldi és a gyímesi búcsúsok indulás előtt a templomkerítésben vagy a templomban gyülekeztek, és szentmise hallgatás után papi áldással indultak útnak. Voltak, akik ezen a misén gyóntak és áldoztak is, mások a gyónásukat útközben vagy Somlyón végezték el. 1990-ben a legtöbb falu­ban autóbuszokat fogadtak, amelyek szombaton bevitték Somlyóra a bú­csúsokat és még aznap a nagy körmenet után haza is szállították őket. Ilyen­kor az autóbuszmegállóban gyülekeztek és szentmisehallgatás nélkül indul­tak útnak. Az autóbuszról Csíkszeredában a város szélénél leszálltak, felso­rakoztak és a Szék útján hagyományosan keresztek alatt vonultak a kegy­helyre. Székely László közlése szerint 34 minden falu igyekszik, hogy ki­tegyen magáért a búcsún. A domokosiak például 1936-ban egy Szent Im­rét és egy Szent Erzsébetet ábrázoló keresztet, valamint két vezérkeresztet csináltattak. A búcsúba Jézus nevében indultak, majd gyónás és áldozás után a Megkondultak a harangok . . . , a Hol vagy Jézusomnak szerelmes any­ja .. . ? és a Megyünk hozzád szép virágszál. . . kezdetű elindulási éneke­ket elvégezték. A bogdánfalvi búcsúsok akár autóbusszal (ez főleg a hatva­nas-hetvenes évekre volt jellemző, amikor még Bakó és Csíkszereda között rendszeres járat közlekedett), akár vonattal mentek, előbb Andor János csoportvezető házában gyülekeztek, ahol a Miatyánk elmondása után Má­ria-énekeket énekeltek és elkezdték a Jézus neve litániát a Csíksomlyói kalauzból. 3 5 A székely és a gyimesi-csángó falvak búcsús menetei hagyományos rend szerint szerveződtek és ezt a rendet az 1990-es búcsún is megtartották. A hagyományokhoz még azok a távolabbi falvak is ragaszkodtak, amelyek autóbusszal érkeztek Csíkszeredába és csak a kegyhelyet a várossal össze­kötő Szék útján vonultak fel. A menetek élén általában két vezérkereszt haladt, majd a csengettyüsök következtek. A falvak többségében őket kö­146

Next

/
Thumbnails
Contents