Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Tánczos Vilmos tanár Csíkszereda: Adatok a csíksomlyói kegyhely búcsújáró hagyományainak ismeretéhez

elindultak. A várostól északra fekvő falvak — Kézdiszentlélek, Szárazpatak stb. — később csatlakoztak hozzájuk. A falvak a közös meneten belül külön vonultak saját keresztjeikkel és zászlóikkal. Egy vagy két fiatal káplán, plébános mindig kísérte a közös menetet, de a falvaknak külön is megvoltak a maguk keresztvezetőik, akik rendszerint az egyháztanács tagjai közül kerültek ki. Sok helyen a nők körében is volt valaki, aki az énekeket, imákat vezette. A csomagokat két vagy három szekér szállította, amelyekre az is felülhetett, akinek felsértette a cipő a lábát, vagy megbetegedett. A háromszéki búcsúsok a Kászon patak völgyén jutottak Kászonújfaluba. A kászoni út melletti Szent János nevű helyen lévő forrásnál és fakeresztnél pihenőt tartottak, étkeztek, mosakodtak. A Nyergestetőn átmenve jutottak Csíkba, ahol Kozmáson és Csíkszentmártonon áthaladva Csíkszentgyörgyön csűrökben, istállókban éjszakáztak. Másnap kimentek a Kálvária nevű temetőkertbe, ahol a kápolnáknál ünnepi nagymisén vettek részt, amelyen valamelyik velük jövő pap tartotta a prédikációt Még ugyanaznap délután Csíkmindszent felé indulva bevonultak Csíksomlyóra, ahol egy helyen szállásolták el mindannyiukat.

29 A Kászoni medence három keresztje — Nagykászon, Újfalu, Jakab falva — külön-külön vonult, és csak pénteken reggel, szentmisehallgatás után indult el. Nem az előző napon már elhaladt háromszékiek útját követték, hanem Nagykászonból kiérve átmentek a Paphegyén és beértek Csekefalvára, ahol a borvíznél reggeliztek, majd bementek a templomba, ahol elénekelték az időszaknak megfelelő Mária antifonát, imádkoztak és indultak tovább, hogy délután négy-öt óra tájban ők is Somlyón lehessenek.

30 Az udvarhelyszéki keresztek indulásának időpontja a Csíktól való távolság függvényében változott. A parajdiak például már szerdán reggel elindultak, az első éjszakát Székelyudvarhelyen, a másodikat pedig Csíktaplocán töltötték és csak pénteken mentek Csíksomlyóra. A fenyédi búcsúsok csütörtök délután, a lövétiek pedig csak pénteken kora hajnalban keltek útra. Az előbbiek szállása Kápolnásfaluban volt.

31 A búcsú legtávolabbról jövő keresztje elsőnek érkezett Csíksomlyóra. Hét falu — Nyárádremete, Köszvényes, Mikháza, Deményháza, Éhed, Jobbágytelke és Hódos — katolikus lakossága alkotta a mikházi keresztet, amely arról is nevezetes volt, hogy nem csengővel, hanem dobbal adta az ütemet.

32 A mikházi kereszt keddi napon kora délután indult. Az első éjszakát Szovátán, a másodikat Székelyudvarhelyen, a harmadikat Nagyoláhfaluban, a szombatra virradót pedig Csíktaplocán illetve a somlyói templomban töltötték.

33 A Csíksomlyóhoz legközelebb fekvő csíki falvak keresztjei csak szombaton, a búcsú napjának reggelén indultak el otthonról és igyekeztek, hogy a délután 2 órakor kezdődő nagy körmeneten részt vehessenek. Nagyrészük estére haza is ment. A felcsíkiak hagyományszerűen a Sósréten a borvízkútnál tartanak pihenőt. A búcsújáróhelyhez való viszonylagos közelségük 145