Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

V. Napjaink vallásossága modern interpretációban - Gyöngyössy Orsolya: ’Cognitive mapping’ – szakrális térben?

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. évtizedek óta heti rendszerességgel „találkozik vele”, még sincs tisztában azzal, hogy pontosan kit ábrázol az olajfestmény. A papi viselet, a távoli hegyek, a hömpölygő folyó miatt úgy véli, Szent Gellért látható a Duna mellett, a budai hegyek lábánál. Mivel a főoltárkép részleteit tekintve az asszony erősen elbizonytalanodott, a visszaemlékezés során klasszikus motívumokat hívott segítségül. Példának okáért Mária ruháját kék-fehérként jellemezte. A többi, kisebb tévedésről most csak érintőlegesen szólnék. Az asszony az előtérben Szt. Filoména helyén Pio atyát feltételezi - holott Pio atyának nincs képe a templomban -, a Trónoló Szűz pedig egy Győztes Immaculata-szoborral cserélt helyet. A templom hátsó traktusában álló szobrokkal kapcsolatban találgatásokba bocsátkozott. Az idős asszony menye vegyes felekezetű, protestáns-katolikus családban született. Bár protestánsnak keresztelték, nagyszülei felváltva vitték a katolikus szentmisére és a református istentiszteletre. Férjhez menetele után, az 1980-as évek elején költözött a református Hódmezővásárhelyről a katolikus Csong- rádra, ahol két leánygyermeke született. Jelenleg tanárnőként dolgozik. Világ­értelmezésében három tan keveredése figyelhető meg. Ugyan élénken érdek­lődik a buddhizmus és a reinkarnáció iránt, megnyilatkozásaiban tetten érhető a protestáns egyszerűségre törekvés és az anyósa hatására megerősödött kato­likus világlátás. A katolikus keret megszilárdulásának oka részben a jó szándé­kú megfelelési vágy. Leányait megkereszteltette és hittanra járatta, és bár nem mindig ért egyet a templomban elhangzó prédikációk tartalmával, szívesen megy a templomba, és 2-3 havonta részt vesz a szentmisén. Ilyenkor lányaival együtt az anyósa mellett foglal helyet annak ellenére, hogy szívesebben ülne a hátsó padsorokban, mert erős benne az igény az elmélyülésre és a csöndre. Kognitív térképét nézve alig találunk biztos pontot vagy felismert szakrális emléket (4. kép). A képeknek, szobroknak nem tulajdonít különös jelentőséget. Úgy véli, hogy az alkotásoknak nincs közvetlen köze a templomban való tar­tózkodás céljához: az elmélkedéshez és a befelé forduláshoz. Mivel bevallása szerint erősen tiszteli a Szűzanyát, a lourdes-i oltárhoz való kötődése valamivel szorosabb. A köteléket erősíti az az ex voto tábla, amellyel anyósa az ő gyógyu­lásának állított emléket az oltár mellé. Az idősebb lányunoka 1983-ban született, jelenleg bölcsészettudományi karon doktorál. Gyermekkorában gyakran ment kettesben a nagyanyjával szentmisére, így világképe viszonylag koherens hitelvi alapokon nyugszik. Személyiségét mé­lyen megérintette és alapvetően formálta a keresztény szellemiség. Katolikus identi­tása és viszonya az egyházhoz kiegyensúlyozottnak mondható annak ellenére, hogy édesanyjához hasonlóan vonzódik a keleti filozófiák és a gnosztikus tanok iránt. 625

Next

/
Thumbnails
Contents