Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
V. Napjaink vallásossága modern interpretációban - Gyöngyössy Orsolya: ’Cognitive mapping’ – szakrális térben?
3. Az interjúk tanulságai Legidősebb adatközlőm, a nagymama 1929-ben született mélyen vallásos parasztszülők gyermekeként egy Csongrád melletti tanyán. Férjhez menetele után a tanyájuk körüli gazdaságban és a tsz-ben dolgozott, de fiatalasszonyként is bejárt Csongrádra a vasárnapi misére. Házasságából egy fiú- és egy leány- gyermek született. A nagymama lelki életének kiteljesedése az 1980-as évek derekán kezdődött, amikor nyugdíjas lett, és a család beköltözött a városba, így fizikailag is közelebb került a templomhoz. 1997-ben megözvegyült, majd nem sokkal később több vallási társulatba is kérte a felvételét. Az idős asszony rendszeres templomba járó, világnézete és értékrendje koherens. A menye és a leányunokák számára ő a „kultuszközvetítő”, a családi történetek tudója és átadója, vagyis a vallási szocializáció tűzhelye. Az asszony mentális térképén (5. kép) elsőként a kiemelt pontokat vizsgáljuk meg. Rögtön a templom előterében, a Kármelhegyi Boldogasszony oltárához közel található Casciai Szt. Rita domborműve. Az asszony évtizedek óta nagy tisztelője Szent Ritának, otthon külön imádságokkal szokta megszólítani. Mivel misére menet ez a dombormű is útba esik, meg szokott állni és egy rövid fohászt mond el előtte. A Fájdalmas Anya-oltár és az előtte lévő gyertyatartó egy tragikus családi eseményt követően vált fontossá számára. Lánya halála óta minden vasárnapi mise után eljön ide imádkozni és gyertyát gyújtani. Szintén családi okokból, menyének felgyógyulása után született meg az asszonyban a szándék, hogy márvány hálatáblát helyezzen el a lourdes-i oltár mellett. Erről a tábláról a meny és a leányunokák is tudnak, és a legfontosabb emlékként értékelik, ami a családot a templomhoz köti. A lourdes-i oltár mind kultikus indíttatásból, mind esztétikai okokból különösen kedves a számára. A szobrok a tiroli Delago mester műhelyében készültek 1886-ban, a szükséges pénzt az egyik helyi földbirtokos felesége ajánlotta fel. Amíg az élő emlékezet elérni képes, mindig a rózsafüzér imakoszorúk gondozták az oltárt, és a társulati tagok napjainkban is a lourdes-i Mária óvó szemei előtt foglalnak helyet. Mikor az asszonyt megkértem, hogy mesélje el, pontosan milyen jelenetet láthatunk az oltáron, azt válaszolta, hogy a Szűzanya előtt egy fiatal pásztorlány imádkozik; egyike azon három gyermeknek, akiknek a Szűz megjelent és átadta üzenetét. A lourdes-i és a fatimai jelenés narratívája problémamentesen keveredik az asszony értelmezésében. ANagyboldogasszony-templom szentélyhez közeli, bal oldali mellékoltárát Nepo- muki Szent János tiszteletének szentelték a csongrádiak. Aképet egy Müller nevű festő készítette 1892-ben. Bár az oltár igen közel esik az asszony szokásos ülőhelyéhez, és VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. 624
