Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

V. Napjaink vallásossága modern interpretációban - Gyöngyössy Orsolya: ’Cognitive mapping’ – szakrális térben?

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

helyett így a szakrális alkotásokhoz kapcsolódó tartalmak feltárására került a hangsúly. Külön figyelemmel kísértem a családtagok egybehangzó történeteit, a közös tudás hagyományozódásának fokát, útját.

A térképeken négyféle jelölés különbözteti meg a legalapvetőbb viszonyu- lási formákat. Szürke mutatja azokat a „fekete foltokat”, melyeket nem ismert fel, vagy semleges volt az interjúalany számára. Ferde csíkozással láthatjuk a bizonytalan vagy téves válaszokat, kockázással pedig a helyes tárgyi (objektív, tudásalapú) felismeréseket, melyek az adatközlő számára nem hordoznak különös jelentést vagy jelentőséget. Sötét színkód alatt a kiemelten tisztelt szentek szobrai és oltárai láthatók, de szintén igy jelöltem az esztétikailag szépnek, megkapónak tartott, kvázi műalkotásként kezelt szakrális témájú alkotásokat is.

Már a problémafelvetés során alapvető gyakorlati kérdések merülnek fel. Az egyik, hogy a templom belső tere bizonyos egyházi ünnepek alkalmával jelentősen átalakul. A szentsír, a húsvéti Megváltó képe, a betlehem és a karácsonyfák felállításával a belső tér hangsúlyai szükségszerűen áthelyeződnek. Ez különösen azokat az adatközlőket befolyásolja, akik csak jelentősebb ünnepeken keresik fel a templomot. A másik „zavaró” tényező a templomi berendezés tartós és tényleges átalakulása. A plébános atyák időről időre festményeket, szobrokat helyeztetnek át.14 Az interjúk célja a templom aktuális, évközi állapotának felidézése volt, ám a kérdések az ünnepi és hosszú távú változásokra is kiterjedtek. A fő problémát azonban az alkotások sajátos, kultikus jellege jelenti. Ha a „klasszikus” kognitív térképek kapcsán Letenyei László etikus óvatosságra int, úgy választott témánkat különösen érzékeny vonalak szegélyezik. Egy hívő ember számára rendkívül nehéz a kevésbé kedves vagy kevésbé esztétikusnak tartott szakrális alkotásokról való, őszinte beszéd. Ennek oka az alkotás és a megjelenített kultuszszemély összefonódottsága. Másrészt: míg a várostérképeket rajzoltató antropológusok adatközlői többnyire büszkék helyismeretükre és tudásukra,15 kiváló adatközlőim folyamatosan küzdöttek az „ezt tudnom illene” bűntudatával. Ez részben kulturális, részben hitéleti okokra vezethető vissza. Ahogy egyik interjúalanyom megjegyezte: a templom „nem múzeum, ott nem illik nézelődni”. Az imént felsorolt lelki, hitbéli és kulturális tényezők figyelembevételével kell kezelni a végsőként felvázolt képet.

14 Példának okáért vizsgálatunk idején (2010-2011) két, újonnan restaurált fogadalmi festmény került az oldalsó gyóntatószékek helyére.

15 Letenyei 2006. 169.

623