Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

V. Napjaink vallásossága modern interpretációban - Gyöngyössy Orsolya: ’Cognitive mapping’ – szakrális térben?

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. GYÖNGYÖSSY ORSOLYA 'Cognitive mapping' - szakrális térben? 1. A kognitív térképtől a kognitív kollázsig A terminológia és a kiinduló elmélet szülőatyja Edward Tolman pszicholó­gus, aki az 1940-es években patkánykísérletek eredményeit felhasználva vizs­gálta a tér- és távolságérzékelés lehetséges módozatait.1 Tolman felfedezésének lényege, hogy az emberek — akárcsak a vizsgált patkányok - megerősítéseket kapnak környezetüktől, így tanulják meg a térbeli tájékozódás alapjait és térké­pezik fel a tárgyak helyét, irányát. Robert M. Downs és David Stea az 1970-es években azzal egészítik ki Tolman meglátásait, hogy a reális ismereteken ala­puló térviszonyulást értelmi és érzelmi faktorok is befolyásolják, így az elmébe nem „belenyomódik”, hanem szelektált formában „újjáteremtődik” az ember környezete.1 2 Ez a behaviorista forradalom kömyezetészlelés-modellje, mely­nek bővebb kifejtését Cséfalvay írásában találjuk.3 A nyelvészet, antropológia, szociológia és földrajztudomány képviselői mellett az 1980-as évektől már a várostervezőket, mérnököket is foglalkoztatni kezdi a szubjektív térérzékelés, majd az image problémája.4 Izgalmas munkák születnek neuropszichológusok tollából, akik a valós térszerkezet elmebeli képét formáló tényezőket és a lét­rejött leképeződés jellemzőit igyekeznek feltárni.5 A szociológusokat és kultu­rális antropológusokat elsősorban az érdekli, hogy egy adott tájegységről vagy városképről alkotott gondolati struktúra mennyiben feleltethető meg az objektív valóságnak: hogyan tájékozódnak és érzékelik a távolságot, miként értékelik az ismert és ismeretlen helyszíneket az interjúalanyok.6 Hogy milyen népszerű és 1 Tolman 1948. 2 Downs-Stea 2004. 612. Kevin Lynch építész 1960-ban megjelent, The Image of the City című munkáját sokan Downs és Stea munkájának előfutáraként értékelik. 3 Cséfalvy 1990. 51. 4 Jankó 2002. 5 Gross-Graziano 1995. A szerteágazó téma kutatástörténeti előzményeinek részletes bemutatására e tanulmány keretei között nem vállalkozhatok, így csupán a bemutatott probléma releváns előz­ményeit veszem számba. 6 Kiemelten említendő Letenyei László, Bíró A. Zoltán, Csányi Vilmos, László Ervin és Cséfalvay Zoltán munkássága. 620

Next

/
Thumbnails
Contents