Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Lanczendorfer Zsuzsanna: A győri búcsú kegyképének múltja és jelene. A győri Könnyező Szűzanyától az ír Szomorúak Vigasztalójáig
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. oltárra tegyék.23 A képet császári parancsra Bécsbe szállították, ahol 1697. július 7-én körmenetben körülhordozták a városban, majd visszaadták Győrnek. Jordánszky Elek leírása24 szerint: ,,...a’ káptalanbéliek levették a’ képet a’ falról; ... a tsepeket tiszta fehér gyóltstsal letörölték; ... a’ gyolcs is ezüst rámába foglalva mainapiglan őrizték a’ Fő-templomnak kintstárában.”25 (4. kép.) Ezt a verejtéktörlőt 1701-ben, amikor a vizsgálat folyt, a győri székeskáptalan igazolással látta el. Gróf Heister Siegbert, a győri vár katonai kormányzója és az események szemtanúja feleségével együtt, a megyéspüspök 1708-i engedélyével, saját költségén oltárt emeltetett, és odahelyezték a képet. Ez azonban csak barokk faoltár volt, amely helyett gróf Zichy Ferenc megyéspüspök 1767-re remek márványoltárt emeltetett, és ezüstkeretbe foglaltatta a képet. Bedy Vince székesegyházról írt könyvében íija, hogy a püspök „nem találta a Szűz Anyához méltónak, azért készíttette 1767-ben a ma is meglevő gazdag, rokokó díszítésű barokk márványoltárt”.26 A püspököt kívánsága szerint a kegyoltár elé temették el. Az eredeti oltár a koroncói Szent Anna-templomban látható.27 (5. kép.) A képet egyházi személyek hivatalosan is megvizsgálták. Szűzanya köny- nyeit fehér gyolcskendővel itatták fel. A sudariumot a mai napig a káptalani sekrestyében őrzik és csókolásra, tiszteletre nyújtják búcsúkor a híveknek. „IX. Pius pápa 1874-ben teljes búcsút engedélyezett a székesegyháznak Szent Patrik ünnepére (március 17.) és Gyümölcsoltó Boldogasszony napjára (március 25.). Ezt a kiváltságot 1968-ban VI. Pál pápa kiterjesztette mindazokra, akik az év bármely napján zarándokként keresik fel a győri székesegyházat, s a vérrel verítékező Szüzanya kegyképét.”28 Az írek 1897 óta foglalkoznak a kegykép művészettörténeti eredetével. J. J. Ryan véleménye szerint a képen látható koronák - melyek aranyból készültek drágakövekkel kirakva - későbbi győri rátétek. Azt, hogy a kegykép mely művészeti iskolából származik, és hogy melyik művészeti stílusban készült, nem tudjuk pontosan. A legvalószínűbb feltevés, hogy a Velázquez és Murillo által 23 Hetény 2000. 50-52. 24 Jordánszky 1836. 56. 25 A német felirat magyar fordítása: „Ez azon valódi törlőruha, mellyel letörölték az idevaló kegyelemképet, amikor ezen dóm-templomban 1697. évi március hó 17-ikén vért verejtékezett, melyet ezennel fel akarunk ajánlani Istennek, a mi édes Nagyasszonyunk és minden szentek tiszteletére! Győr, 1701. május 20-án." Hetény 2000. 53. Köszönet Nagy Jenő sekrestyésnek, aki megmutatta a sudariumot, a verejtéktörlőt! 26 Bedy 1936.21-22. Megjegyzem, a kanonok úr rokona volt édesapámnak, Lanczendorfer Károlynak. 27 Köszönet Wolf Pál Péter atyának az információért! 28 Barna 1990. 73-74. 59
