Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Lanczendorfer Zsuzsanna: A győri búcsú kegyképének múltja és jelene. A győri Könnyező Szűzanyától az ír Szomorúak Vigasztalójáig
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. vezetett spanyol iskolából való. Szilárdfy Zoltán a kegykép prototípusát egy németalföldi rézmetsző, Abraham van Merlen Szűz Mária alvó gyermekével című rézmetszetében látja.29 Amit biztosan tudunk, hogy a kép a virrasztó vagy altató Mária típusába tartozik, az ismert kegyképek között ez nálunk ritka és egyedülálló ábrázolás.30 1863-ban történt egy festői restaurálás. A kegytárgy állapota az üveglap alatt romlott, ezért az ezüstkeretbe lyukakat fúrtak a kép szellőzése végett. 1945-ben rövid ideig a bazilika kriptájában rejtegették, de ez szerencsére nem okozott benne károsodást.31 Hazánkban (Nagy-Magyarország) nyolc könnyező és vérrel verítékező kép található. Időrendben a negyedik a győri kegykép, amellyel kapcsolatos kultusz egyik legnagyobb rejtélye, hogy a győri kivizsgálás aktái elvesztek és mindmáig nincsenek meg. Természetesen születtek tanúvallomások, és ezekről jegyzőkönyv. De a könnyezés hitelét alátámasztja az is, hogy a vizsgálat teljes hivatali precizitással folyt. Hetény János, a téma kiváló szakértője így nyilatkozott ezzel kapcsolatban: „A jegyzőkönyv tanúsága szerint 50-60 embert hallgattak ki. Győrben nincs meg, de tudunk arról, hogy itt is felvették a jegyzőkönyvet. És ez sajnos elveszett, azóta sem találják. Egyébként az éppen szolgáló győri püspököt akkor nevezték ki esztergomi érsekké. A legvalószínűbb az, hogy elvitte magával azt az iratcsomagot. Elfogadta, búcsúengedélyt adott rá.” Hetény atya A vérrel könnyező kegyképek hazánkban című fejezetben erre is kitér részletesen, és megkísérli a tanúvallomások rekonstruálását.32 Kiss Tamás már 15 éve elkötelezett kutatója a témának, folytatja Hetény János atya kutatásait. „Hetény János atya kért meg, hogy segítsek a kutatásban. Másrészt meg Barna Gábor keresett fel azzal, hogy találjuk meg azokat a dokumentumokat, amelyek a kegykép könnyezésével, illetve kultuszával összefüggenek. így kerültem ebbe a kutatásba 1997-ben, amikor a 300 éves jubileum volt. Az ír delegációval foglalkoztam, én vezettem őket, és ennek folytatásaként évente járok Írországba kutatni. Első alkalmakkor azokat a dokumentációkat próbáltam megtalálni, amik még fellelhetők. A kutatást nehezíti az a tény, hogy Cromwellék mindent felégettek, tulajdonképpen az egyházi levéltárak teljes egészében elpusztultak a 18. századig.” Az igazgató úr a kép kultuszához 29 Szilárdfy 1984. 30 Hetény 2000. 33-36. 31 Hetény 2000. 39-40. 32 Hetény 2011. 378-382. Megjegyzem, a könyv címlapján szereplő kép (Horváth József: Látogatás, akvarell, 1956) a „Szűz Mária látogatása Erzsébetnél” témát egyedien dolgozza fel, hiszen a két asszony kapuvári és csornai pünkösdi viseletben látható. A művész, Horváth József, tanára volt Hetény János atyának. 60
