Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Lanczendorfer Zsuzsanna: A győri búcsú kegyképének múltja és jelene. A győri Könnyező Szűzanyától az ír Szomorúak Vigasztalójáig
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. Kutatásom helyszíne - szülővárosom, a megyeszékhely Győr - fontos vallási központ; nagyon gazdag szakrális emlékekben. A legjelentősebb és leglátogatottabb a Könnyező Szűzanya-kegykép, a Szent László-herma13 és Boldog Apor Vilmos győri vértanú püspök sírja. Győr vallási rendezvényeit tekintve is kiemelkedik. Említhetném a háromnapos Szent László Napokat, vagy az Öt Templom Fesztivált. Az utóbbi ötletét az a páratlan tény adta, hogy öt különböző felekezet temploma található meg egyetlen utcában. A kereszténység, mint a legnagyobb világvallások egyike, rengeteg búcsújáró hellyel büszkélkedhet. A keresztény vallásban ma is megtalálhatók a korábbi zarándokutak, sőt vannak napjainkban felélesztett gyalogos búcsújárások is (1. kép).'4 A győri búcsúra több keresztalja jön ma is gyalog: az egyik Vénekről, a másik Gyirmótról. A két zarándokcsoport a szeminárium előtt találkozik. A vénekiek egyébként 1948-ig gyalog zarándokoltak a győri Szűzanyához. Ezt a szép szokást Kiss Tamás vezetésével 4-5 éve élesztették fel: „A zarándoklat ötletét az adta, hogy a búcsújárás kihalófélben van, ezért tartom fontosnak, hogy a fiatalok körében népszerűsítsük, maguk is gyakorolják azt. A jövőben azt tervezzük, hogy a környék iskoláiból toborzunk diákokat a zarándoklatra. Idén is volt néhány fiatal, jöttek Nagyhajósról, Kisbajcsról, Vénekről. Egy másik csoport pedig Gyirmótról érkezik szintén gyalog a búcsúra.”15 (2. kép.) Három éve jönnek gyalogosan Sopronkövesdről és Hegykőről is.16 A búcsú a középkorban alakult ki, és a katolikus egyház szerint a már megbocsátott bűnökért járó büntetések elengedése volt részben vagy teljesen. Persze a búcsújárás indítékai között nem csak a bűnbocsánat nyerése, hanem segítségkérés, köszönetnyilvánítás és vezeklés is szerepel.17 A középkor és a késő középkor századaiban sorra alakultak Európában az olyan kegyhelyek, ahol 13 Kiss Tamás közlése: „Tulajdonképpen nincs Magyarországon még egy olyan hármas búcsújáró hely, mint a győri. Ennek ellenére sajnos a Szent László napi körmeneten kívül Győrben teljesen eltűnt ez a fajta tisztelete. A középkorban hatalmas kultusza volt például a szent király másik városában, Váradon, ám szomorú, hogy mára ott sincs már búcsújárás.” 14 2011-ben a Szentlélek-templomtól (Győr) hagyományőrző és teremtő szándékkal gyalogos zarándoklatot szerveznek immáron harmadik alkalommal a tétszentkúti búcsúra. Ezen a 27 km-es zarándokúton és az esti misén és a gyertyás körmeneten magam is részt vettem 35 társammal együtt. Az út során a győr-gyirmóti Szent László király és a koroncói Szent Anna-templomokat érintettük. Tavalyihoz hasonlóan Rábaszentmiklósról is érkezett gyalogos zarándokcsoport Németh István plébános vezetésével. A zarándokok létszáma évről évre nő. 15 Kiss Tamás közlése. 16 Molnár Gábor közlése. A sopronkövesdiek pénteken indulnak és a vasárnapi tizes misére, a hegy- kőiek a szombati hatos misére érnek oda. 17 Bálint-Bama 1994. 157-160. 56
