Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Lanczendorfer Zsuzsanna: A győri búcsú kegyképének múltja és jelene. A győri Könnyező Szűzanyától az ír Szomorúak Vigasztalójáig
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. a tisztelet tárgya nem ereklye, hanem különleges kegyelmi adottságokkal felruházott kép vagy szobor volt. Ezek legtöbbször Szűz Máriát ábrázolták, s a kegyhelyek is a Mária-kultusz keretében keletkeztek. A Győri Egyházmegye búcsújáró helyeinek többsége a 17. századból származik. „1690-ben írott könyvében Esterházy tizenegy máriás kegyhelyet illetve kegyképet sorol fel, amelyek közül - Zágrábremetét leszámítva - tíz Nyu- gat-Magyarországon, nyolc pedig a győri püspökség területén található.”18 Ha térképre helyezzük a könyvben említett településeket, akkor láthatjuk - írja Barna Gábor -, „hogy a XVII. század végén a legsűrűbb kegyhelyhálózat éppen a Győri Egyházmegye területén található, s kivétel nélkül Szűz Mária tiszteletét ápolja”.19 Győr leglátogatottabb szakrális emléktárgya a Könnyező Szűzanya-kegykép. A kegykép búcsúját március 17-én, a vérrel verítékezés évfordulóján tartják.20 Ilyenkor zarándokok ezrei látogatnak el hozzánk határon innenről és túlról. Ez az időpont tehát a könnyezés dátuma, a papság és a hívek egy része ezen a napon jön az eseményre. A hívők másik része pedig a március 17-ét követő első szombaton és vasárnap látogat el ide. A gyermek Jézus fölé hajoló és imádkozó Szűzanyát ábrázoló kép a hagyomány szerint egy előkelő ír családból származó püspöké, Walter Lynch-é volt.21 (3. kép.) Hetény János szerint a kegykép történetét tovább kellene kutatni, mert vele kapcsolatban még sok részlet bizonytalan: „A kegykép eredete is kérdéses. Például az, hogy mikor és honnan vette magához a menekülő püspök? Csak feltételezhetjük, hogy körülbelül mikor csatolta csomagjához a képet, de például nem tudjuk azt sem, hogy ez családi tulajdon volt e, és így teljes joggal hozta el, mondván, hogy na ezt viszem, mert ehhez gyermekkori emlékeim kötődnek, vagy pedig esetleg menet közben, valahol ajándékba kapta.” A téma másik szakértője, Kiss Tamás szerint „Hetény János könyvében is szerepel az a lehetőség, hogy ő ezt valahol Flandriában szerezhette. A gond ezzel csak az 1S Barna 2000. 75. A szerző említést tesz a győri ferences templomban található Mária-kegyképről is. 19 Barna 2000. 75. 20 Győrhöz kötődik egy vérzőostya-csoda is. „II. Pál pápa egy 1470. június 23-i leveléből értesülünk egy újabb győri egyházmegyei szent vér csodáról. Ezt a vérző ostyát erőszakkal elrabolták. A rablásból szentszéki vizsgálat lett, amelynek kimenetelét nem ismerjük.” Barna 2000. 74-75. Meg kell említeni azt is, hogy boldog Apor Vilmos püspök véres ingének darabja is bővíti Győr szakrális emlékeinek sorát. 21 Hetény-Kiss-Szabó 2009., valamint Magyar Katolikus Lexikon (főszerkesztő Diós István, Budapest, 1993) szerint is ,,[a] kép első tulajdonosa Lynch Valter ír pp. volt, aki a Rómához hű katolikusokat üldöző Cromwell Oliver elől menekülve 1655: Püsky János pp. meghívására Győrött telepedett meg, s magával hozott egy Altató Mária (Örvendetes Mária-) képet”. 57
