Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Lanczendorfer Zsuzsanna: A győri búcsú kegyképének múltja és jelene. A győri Könnyező Szűzanyától az ír Szomorúak Vigasztalójáig

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

valamint andragógus szakon 2013 óta tantárgy a vallási néprajz. A szakrális turizmusnak is egyre nagyobb szerepe van a vallási hagyományok megőrzésében. Példaként hadd említsem a Közép-Európa hét országán átívelő zarándokutat, a Mária-utat, amelynek célja, hogy megerősödjön és feléledjen a Mária- tisztelet.7 A budapesti Makrovilág Zarándok Utazási Iroda is a szakrális turizmusra specializálódott. Gyulai Mária, az iroda munkatársa elmondása szerint a szükség hozta létre az irodát, és ez az igény folyamatosan nő.8

Jómagam is évek óta publikálok vallási néprajz témában,9 és szeretetteljes kapcsolatban állok Hetény János teológus és néprajzkutató atyával, akinek a győri Könnyező Szüzanyával kapcsolatos kutatásai és publikációi megalapozták a győri Mária-tisztelet szakirodalmát.10 11 Arra a kérdésemre, hogy miért pont a Szűzanya-tiszteletet választotta kutatási, illetve doktori dolgozata témájául, ezt válaszolta: „Másodszor vagyok hosszabb ideje Győrben. Szentelésem után én soproni káplán voltam, de akkor történtek az 57-es tavaszi letartóztatások, és az előttem itt szolgáló Bóna Lászlót is elvitték. Kellett valaki a helyére. Hát így kerültem akkor Győrbe és 12 évig voltam itt. 1957 tavaszán kerültem ide, és 57 júniusára be kellett adni a disszertációmat. Mária-ünnepek magyar népi megülésének teológiai vizsgálata lett a címe.” Az atyával készített interjúból kiderült, hogy a kutatásra az ösztönözte, hogy nem volt szakirodalma a kegyképnek. „Először 17 éves koromban találkoztam a győri kegyképpel, 1947-ben a 250 éves évfordulón. Átutazóban voltam Győrben, és közben megálltam. Megfogott a szép kép, és kicsit bosszantott, hogy nincs kézzelfogható irodalma. Mikor a püspöki irodába kerültem 1957-ben, annyit engedélyezett az Állami Egyházügyi Hivatal, hogy évről-évre egy kis, 12-16 oldalas füzetecske elkészülhetett, amit a búcsúsoknak adtunk. Három ének volt benne, meg a történet. Én 1957 második felétől kezdtem tudatosan gyűjteni a kegyképpel kapcsolatos anyagot, amely könyv formájában, 2000-ben jelent meg.”11 „Nem mondom azt, hogy ezzel kimerítettem volna a témát, mondjuk azt, hogy megalapoztam, ösz- szefoglaltam az eddigieket, amire aztán rá lehetett építeni. Például így készült Kiss Tamás és szerzőtársainak a szép albuma, amely megfelelő arra, hogy nyugaton is bemutassák.”12

7 Az út az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig tart.

8 Győrbe, a búcsúra nem szerveznek utakat. A telefonon megkérdezett 10 helyi utazási irodából egyik sem szervez beutaztatást a búcsúra. Nimsz Ramóna interjúja alapján.

9 Lanczendorfer 2004. 387-398., 2007. 347-358., 2008. 692-698., 2010. 51-66.

10 Hetény 2000, 2008, 2011; Hetény - Kiss - Szabó 2009.

11 Hetény 2000.

12 Hetény-Kiss—Szabó 2009.

55