Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

IV. Vallásos költészet, népköltészet, hitbuzgalmi irodalom - Toldi Éva: Mécs László nemzeti keresztény lírája és kultusza a Kárpát-medencében

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

1938 őszétől, a bécsi döntés következtében visszatért a Felvidék magyarlakta része. Királyhelmec is Magyarországhoz tartozott. Lelkesedés hatja át a költőt, ekkor váltak országosan idézett szállóigékké a Megjött a ló című versének sorai.

Majd újabb erdélyi körút következett, ahol munkásságát Dsida Jenő méltatta. Dobay Béla készített egy összefoglalót előadókörútjainak a legjelentősebb állomásairól. E szerint a Felvidéken Beregszász, Érsekújvár, Guta, Ipolyság, Kassa, Királyhelmec, Komárom, Lelesz, Léva, Losonc, Nagykapos, Nyitra, Pozsony, Rimaszombat, Udvard, Ungvár, Erdélyben Arad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagykároly, Nagyszalonta, Temesvár, a Délvidéken pedig Zombor vendége volt. Az anyaországban és Nyugat-Európában is többször „színre lépett”. Magyar- országon Békéscsaba, Budapest, Debrecen (Fancsika), Kisvárda, Mándok, Miskolc, Sárospatak, Sátoraljaújhely éltette őt, Ausztriában Bécs, Németországban Berlin, Franciaországban Lille, Párizs, Hollandiában Hága, Belgiumban Namur irodalombarátai ünnepelték. Bizonyos országokban szinte divat lett a leghíresebb Mécs-versek lefordítása. Ennek bizonyítéka, hogy egyes költeményei már életében megjelentek franciául, hollandul, angolul, olaszul (olykor kötetbe szerkesztve), sőt szórványosan feltűntek német, spanyol, román, szlovák, eszperantó nyelvű antológiákban és folyóiratokban is. Rónay György az Aranygyapjú című kötet bevezető tanulmányában írja: „ennek az 1938-tól már majdnem pihenés nélkül vártól várig kóborló »új Tinódinak«, dobogóról dobogóra hívott, siető vagy vonszolt költőnek az útja olybá tűnik, mint egy megszakítás nélküli diadalmenet”.15

Mi volt az ellenállhatatlan vonzása Mécsnek? Nyisztor Zoltán, kortársa, a jeles teológus író erről így vallott: „Még soha nem látott hódításának két titka volt: egyrészt költészetének hangja és formája, másrészt az a bámulatos előadás, amit ő maga tudott költeményeinek adni. „Költészete valóban új hang volt a magyar irodalomban, mert senkit sem követett, maga tört magának egy utat szélesen, megáradt folyóként hömpölygő verseivel, új témáival, a humánum valami újszerű megnyilatkozásával, a szociális érzés és felelősség kirobbanásával. Az pedig, ahogyan költeményeit előadta, maga volt a művészet. Senki úgy nem tudott költeményeket szavaim, mint ő, pedig akkor már voltak hivatásos előadóművészek.”16

A Mécs-kultusz ugyan a Kárpát-medencében - a költő politikai indíttatású mellőzése, üldözése és bebörtönzése miatt - a második világháború után átmenetileg csökkent, meg azonban nem szűnt. A nyugati magyarság - velük rokonszenvező tekintélyes amerikai és kanadai értelmiségiek segítségével 15 Rónay 1971. 9.

16 Nyisztor 1971.

552