Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

IV. Vallásos költészet, népköltészet, hitbuzgalmi irodalom - Toldi Éva: Mécs László nemzeti keresztény lírája és kultusza a Kárpát-medencében

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. 1938 őszétől, a bécsi döntés következtében visszatért a Felvidék magyarlakta része. Királyhelmec is Magyarországhoz tartozott. Lelkesedés hatja át a költőt, ekkor váltak országosan idézett szállóigékké a Megjött a ló című versének sorai. Majd újabb erdélyi körút következett, ahol munkásságát Dsida Jenő méltatta. Dobay Béla készített egy összefoglalót előadókörútjainak a legjelentősebb állo­másairól. E szerint a Felvidéken Beregszász, Érsekújvár, Guta, Ipolyság, Kassa, Királyhelmec, Komárom, Lelesz, Léva, Losonc, Nagykapos, Nyitra, Pozsony, Rimaszombat, Udvard, Ungvár, Erdélyben Arad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagykároly, Nagyszalonta, Temesvár, a Délvidéken pedig Zombor vendége volt. Az anyaországban és Nyugat-Európában is többször „színre lépett”. Magyar- országon Békéscsaba, Budapest, Debrecen (Fancsika), Kisvárda, Mándok, Mis­kolc, Sárospatak, Sátoraljaújhely éltette őt, Ausztriában Bécs, Németországban Berlin, Franciaországban Lille, Párizs, Hollandiában Hága, Belgiumban Namur irodalombarátai ünnepelték. Bizonyos országokban szinte divat lett a leghíresebb Mécs-versek lefordítása. Ennek bizonyítéka, hogy egyes költeményei már életé­ben megjelentek franciául, hollandul, angolul, olaszul (olykor kötetbe szerkeszt­ve), sőt szórványosan feltűntek német, spanyol, román, szlovák, eszperantó nyel­vű antológiákban és folyóiratokban is. Rónay György az Aranygyapjú című kötet bevezető tanulmányában írja: „ennek az 1938-tól már majdnem pihenés nélkül vártól várig kóborló »új Tinódinak«, dobogóról dobogóra hívott, siető vagy von­szolt költőnek az útja olybá tűnik, mint egy megszakítás nélküli diadalmenet”.15 Mi volt az ellenállhatatlan vonzása Mécsnek? Nyisztor Zoltán, kortársa, a je­les teológus író erről így vallott: „Még soha nem látott hódításának két titka volt: egyrészt költészetének hangja és formája, másrészt az a bámulatos előadás, amit ő maga tudott költeményeinek adni. „Költészete valóban új hang volt a magyar irodalomban, mert senkit sem követett, maga tört magának egy utat szélesen, megáradt folyóként hömpölygő verseivel, új témáival, a humánum valami újsze­rű megnyilatkozásával, a szociális érzés és felelősség kirobbanásával. Az pedig, ahogyan költeményeit előadta, maga volt a művészet. Senki úgy nem tudott költe­ményeket szavaim, mint ő, pedig akkor már voltak hivatásos előadóművészek.”16 A Mécs-kultusz ugyan a Kárpát-medencében - a költő politikai indíttatású mellőzése, üldözése és bebörtönzése miatt - a második világháború után át­menetileg csökkent, meg azonban nem szűnt. A nyugati magyarság - velük rokonszenvező tekintélyes amerikai és kanadai értelmiségiek segítségével ­15 Rónay 1971. 9. 16 Nyisztor 1971. 552

Next

/
Thumbnails
Contents