Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
IV. Vallásos költészet, népköltészet, hitbuzgalmi irodalom - Toldi Éva: Mécs László nemzeti keresztény lírája és kultusza a Kárpát-medencében
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. ébren tartotta. Barlay Ödön Szabolcs ciszterci atya egy Veszprémben 2011-ben a helyi KÉSZ-ben elhangzott előadásában kiemelte Méccsel kapcsolatban: „A királyfi három bánata című verse Rómában is sok ezer magyar emigráns sebét gyógyítgatta... még az 1950-es- ’60-as években is”. 1945 a fordulat éve Mécs számára is. Ekkor végleg elhallgattatták. Koholt vádak alapján tízévi börtönbüntetésre is ítélték, amelyből aztán csak hármat kellett leülnie. 1943-tól 1971-ig idehaza nem jelenhetett meg verskötete. 1961-ig a nevét sem írták le. A kényszerű hallgatás évei következtek, a bujdosó évek, ahogy maga is emlegette. Kultusza megszakadt, néha úgy tűnt, teljesen elfelejtették. „Egyik napról a másikra vált trónfosztottá, utolsó verse 1946-ban már csak álnéven (Elő Illés) láthatott napvilágot” - úja Bárczi Zsófia.17 Az Aranygyapjú című kötete 1971 -es kiadását jó néhány kudarc előzte meg. Egy Mécs-válogatás terve, mely új verseket is tartalmazott volna, már 1967-ben foglalkoztatta Szalatnai Rezsőt, a felvidéki írót, kritikust, irodalomtörténészt, ami komoly áttörésként értékelhető egyébként Mécs kultuszában. Úgy tűnt, a Magvető Kiadónál sikerrel is jár, úja Bárczi Zsófia, ám a kiadó az utolsó pillanatban mégis elállt a szerződés megkötésétől, és Csehszlovákiában sem járt sikerrel Szalatnai. Ekkor merült fel a Szent István Társulat neve. Katolikus könyvkiadóként kézenfekvőnek tűnt a gondolat, hogy érdeklődnek majd Mécs László új versei iránt. De nem így történt. A költő méltatlan helyzetére nemcsak Szalatnai Rezső figyelt fel 1966-ban, hanem egy amerikai magyar újságíró, Bognár József is. A népes amerikai magyar kolóniákban az a hír járta, hogy Mécs már nem él, sőt - mint később Wass Albert beszámolt róla - olyan szemtanúk is akadtak, akik látták a költő holttestét Budapest ostromakor. így Bognárnak a rémhírekre rácáfoló írása valódi szenzációt jelentett az amerikai közösség számára. Többen is felkeresték levélben a költőt, s azonnal szervezni kezdték versei kiadását. Ám a kiadás nehézkesen haladt, részint a Szerzői Jogvédő Hivatal miatt, hiszen minden kiküldeni szándékozott verset engedélyeztetni kellett előbb. Végül 1968-ban mégis napvilágot látott a Vadáéba rózsát oltok című kétnyelvű (magyar-angol) kiadvány, mely Paul Valéry már említett, Mécs régebbi, francia nyelvű kötetében közölt előszavát is tartalmazta. A kétnyelvű kötet utat nyitott a Mécs-kiadványok megjelentetésének. Pár év múlva az Aranygyapjú, majd a Vissza a csendbe követte, a nyolcvanas évektől pedig egyre gyakrabban látnak napvilágot Mécs-válogatások.18 17 Bárczi Zsófia: A hajdani költőkirály „rőzsévé száradt álmai”. Új Szó [online], 2005. január 21. [2012. május 15.] http://ujszo.com/cimkek/gondolat/2005/01/21/a-hajdani-koltokiraly-rozseve- szaradt-almai 18 Bárczi 2005. 129. 553
