Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

IV. Vallásos költészet, népköltészet, hitbuzgalmi irodalom - Toldi Éva: Mécs László nemzeti keresztény lírája és kultusza a Kárpát-medencében

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

talán az ő példája is alakítgathatta benne az Erzsébet tiszteletére emelt monumentális dómban mondott imádságaiban. A Hemád, a Latorca, az Ung vidéke, ahonnan Mécs életútja is indult, Rákóczi, Dobó, a Zrínyiek, Esterházyak, Erdélyi János, a tudós polihisztor, néprajzkutató szellemiségét sugározza ma is. A dóm kriptájában van eltemetve II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona többek között. A kassai gimnázium falai között kialakult az érdeklődési köre. Előírt tanulmányai mellett szívesen foglalkozott a magyar és a latin klasszikusokkal. Elmélyedt Petőfi és Arany János lírájában; az úgynevezett plebejus népiesség nagyon közel állt hozzá. A glóriás dalnokok, Ady és Sík Sándor modernségével is megbarátkozott. Csak a szélsőséges avantgárd irányzatoktól idegenkedett.

1912-től diákköltőként rendszeresen verseket publikált a tehetségeket szárnyra bocsátó Zászlónk című katolikus ifjúsági folyóiratban. 1913/14-ben Budapesten magyar-latin szakos egyetemi hallgató. 1914-ben lépett be Jászóváron a premontrei rendbe. Vészterhes időben, 1918-ban szentelték pappá. A kassai premontrei gimnáziumban kezdett kisegítő tanárként tanítani. A felvidéki premontrei gimnáziumok megszüntetését követően egy évig a jászóvári anyaházban volt könyvtáros. Már fiatalon kitűnt irodalmi tehetségével, 1915 novemberétől az Elet című folyóirat már Mécs László néven közli verseit. (A költő az örök fényforrás része: világító mécsese vö.: Sík Sándor 1912-es verskötetének címe A belülvalók mécse.")

1920-1930 között az Ung megyei Nagykaposon, majd Királyhelmecen (1930-44) szolgált mint plébános. Pályakezdésének fontos eseménye: óriási sikert aratott Ungvárott, amikor Petőfi születésének 100. évfordulóján, a költő emlékét idéző Szellemidézés című versét elszavalta. Mécs László maga így emlékezett erre: „1922 vége felé lázba jött a felvidéki magyarság, mert a csehek engedélyezték az első magyar ünnepet, vagyis a Petőfi-centenáriumot. Ungvárt Rácz Pált bízták meg a megrendezésével, aki a Ruszinszkói Magyar Hírlap szerkesztője volt. Akkor én Nagykaposon plébános voltam. Vicinálison egy óra Ungvár- tól. Pali eljött hozzám, és ünnepi ódát kért; azon kívül egy előadást Petőfiről. Az előadást megígértem, hiszen nemrégen az egyetemen hallgattam Riedl Frigyes előadását Petőfiről két féléven át. Az ódát ellenben megtagadtam: »Nem tudok alkalmi verseket írni« — válaszoltam. Mikor elment, mégis összetákoltam egy verset, házasítva Petőfi korát a miénkkel. Pali megint eljött; tetszett neki, és elvitte, hogy szavalót keres hozzá. Nem talált, hisz tőlünk minden és mindenki megszökött (az államfordulat idején), bank, színész stb. Kapacitáltak, hogy 11

11 Cs. Varga 1999.

548