Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
IV. Vallásos költészet, népköltészet, hitbuzgalmi irodalom - Toldi Éva: Mécs László nemzeti keresztény lírája és kultusza a Kárpát-medencében
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. én szavaljam el. »Soha életemben nem szavaltam.« »Mindegy, próbáld meg!« Mikor elment, »bevágtam«, sokszor elmondtam a tükör előtt. 1923. január 1-én a színházban elszavaltam. A közönség húsz percig állva tombolt, a székek ülőkéjével verték a támlát. Kimentem szellőzni. Odajött hozzám egy tagbaszakadt, erős orrú úr. »Havas Manó vagyok, az Új Közlöny szerkesztője. Szíriái destruktív.« »Mivel szolgálhatok?« »Kérem, ajánlattal jöttem. Én a zsidóktól ösz- szeszedek két hét alatt 200 000 cseh koronát az úrnak. Hagyja ott a reverendát!« »Miért?« »Élje ki magát, és úja ki magát!« »Hát akkor nem kell otthagyni a reverendát. Arany János civil és kálvinista volt, de minden sorát imprimaturral jelezné a pápa.« »Mégis, gondolja meg!« »Persze, hogy nem gondoltam meg!«”12 Ezt követte előadói diadalútja a Kárpát-medencében és Nyugaton. Ha Mécs népszerűségét, „védjegy-értékűségét” vizsgáljuk, tulajdonképpen ez volt kultuszának az első korszaka, amelynek nyitánya az idézett 1923-as Petőfi-cen- tenáriumi fellépése, illetve ugyanebben az évben első kötetének, a Hajnali harangszó-mk a megjelenése. Bárczi Zsófia Mécs-tanulmányaiból tudjuk, hogy Szlovákiában még nem létezett akkoriban országos szervezettségű könyvkiadás. A könyvek magánkiadásban és különböző lapok védnöksége alatt jelentek meg, a teijesztés pedig nehézkes volt. Mécs első kötete Ungvárott, egy vállalkozó kedvű nyomdatulajdonos jóvoltából, azon ritka könyvek egyikeként jelenhetett meg, melyeknek - a szerző és a nyomdász őszinte döbbenetére - megtérült a kiadási költsége. Erre Mécs élete végéig büszke volt, ahogy arra is, hogy önerőből, az egyház vagy bármilyen más intézmény támogatása nélkül érte el első diadalát. A Hajnali harangszó elindította azt a sikersorozatot, mely töretlenül ívelt 1944-ig. Könyvei egymás után jelentek meg - a háború végéig kilenc -, s közben egyik szavalókörútja a másikat érte. Sikerei mögött azonban nem (vagy nem elsősorban) kimagasló tehetsége állt, hanem egyfajta költői- emberi-papi magatartás: a költészet értelmét számára a szolgálat és az evange- lizáció jelentette, tehát pont az, amit Illyés a szemére vetett a Nyugatban közölt Katolikus költészet című idézett írásában. Fellépései célja mindig a közösség összetartása volt. Mécs László Tinódi kései utódának tudta, vallotta magát... Krónikásnak, vándorprédikátomak... Kóborló elődöm című versében üzente a leszakadt magyarságnak, s üzeni ma is: „Lehetünk szétvágva harminckét határba / s hordhatjuk a mézet közös kaptárba / csak a Méhes álljon ragyogón, kitárva / új határok felett minden égi tájra. /(...) megújult lelkekben megújulhat minden, / csak a méhes álljon 12 Bárczi 2008.46. 549
