Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

III. Szakrális tárgyak világa: vallásos tárgyak, ábrázolások és ereklyék - Verebélyi Kincső: A kis ájtatossági kép és a rokonneműek

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

A használók igényei és lehetőségei alakították a keresletet, ami visszahatott a képtermelésre. Megjegyezzük, hogy az ájtatossági kép a művészettörténeti irodalomban általában mindazokat a vallási tárgyú képeket jelöli, amelyek célja az, akár a közösségi, akár a magán szférában, hogy a nézőt elmélyült, átélt elmélkedésre késztesse. A 20. század eleje óta a kis ájtatosságkép - magyarul szentkép - magánhasználatra szánt tenyérnyi vagy annál kisebb képet jelent, amelyet általában imakönyvben szoktak őrizni.10 11 A kis ájtatossági kép a nagy szentképtö\ méretében tér el, funkciójának értelmezése pedig inkább megszokáson és nem tudományosan kialakított kritériumokon alapul.11 (2. kép.)

A magánáhítatosság szolgálatára a késő középkor végén elsősorban női kolostorokban kezdtek pergamenre, majd papírra kis szentképeket festeni. Vannak olyan kutatók, akik e sajátos műfaj előzményének a középkori kéziratos könyvekben megjelenő miniatúrafestést tartják. A hímzéssel, drágakövekkel, arany és ezüst szállakkal díszített kis szentképeket - olykor relikviatartókat - ma is kolostormunkának hívjuk.12 Magát a képet sokszor ollóval kivágott és így csipkeszerűvé alakított szegély is körül vehette. Az ábrázolás és díszítőtechnikák összetettsége, a kivitelezés aprólékos kézi munkája a figyelem koncentrálását, a szentség gondolati megközelítése idejének az empíriával való ösz- szekapcsolását is jelentette. Ezek az ábrázolások egyrészt a szerzetesek elmélkedésének kívántak segédeszközként szolgálni, másrészt a tehetősebb hívek meg is vásárolhatták azokat. Arra is van példa, hogy főrangú hölgyek maguk is készítettek ilyeneket. Kapi Éva Báthory Zsófiának írta 1666-ban: Az magam kezével varrottam valami apáczai kis munkát.13

A képtémák még a középkori misztika keretében kialakult elgondolásokkal rokoníthatók: pl. Krisztus öt szent sebe, a kis Jézus stb. A kis-szentkép és használója közötti viszonyt Hans Belting kommunikációként fogja fel és beszéd10 Adolf Spamer: Das kleine Andachtsbild című könyvét 1930-ban való megjelenése óta használja a szak- irodalom. Az általa bevezetett kifejezést Csatkai Endre kis ájtatosságképként használta, ám a terminus használata nem vált általánossá. Csatkai 1949. 12. Lásd még Spamer 1930; Stemmer-Kilián 2005.

11 Az Andachtsbild kifejezés nem pontosan fedi a szentképet. Mivel a hazai művészettudományban nem voltak terminológiai viták, ezért az e témáról vallott, külföldön publikált felfogásokat itt nem ismertetjük. A szentképek funkcionális beosztásánál Jacob Burckhardt kategóriáit - kegykép, freskó, kis szentkép, oltárkép - szokás idézni. Az általa bevezetett Hausandacht kifejezés a magánáhítat tárgykörébe vont képek funkcióját valamennyire pontosítja, de nem egészen, hiszen a szoba falára akasztott üvegkép és az imakönyvben őrzött képecske között még is nagy különbségek vannak. Művészettörténészek sora foglalkozott a vallási tematikájú képzőművészeti ábrázolásokkal és az általuk keltett hatásokkal: pl. részvét, átérzés, elmélkedés stb. Burckhardt 1930; Appuhn 1973; 1978; Kemy 2006.

12 Ritz-Durian-Rea-Schiedermair 1990; Lengyel 1987.

13 Deák II, 1879.319.

398