Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

III. Szakrális tárgyak világa: vallásos tárgyak, ábrázolások és ereklyék - Verebélyi Kincső: A kis ájtatossági kép és a rokonneműek

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

aktusként jellemzi. Az ábrázolt témák és szemlélődő néző a korábbiakéhoz képest megváltozott viszonyát mutatja be, amelyben intimebb hangvétel kapott helyett. A régi kultuszképek távolabb álltak a nézőtől, mint az újabbak, amelyekhez a saját élményvilága révén is kapcsolódhatott.14

A korábban idézett Kriss-Rettenbeck-féle nézet és Belting álláspontja mögött egyaránt az a meggyőződés rejlik, hogy a késő középkor végétől a szentkép használatának alakulása a társadalom tagolódásával csakúgy összefüggésben van, miként a kegyesség gyakorlásában megnyilvánuló, a vallás mibenlétére vonatkozó nézetekkel és természetesen a képi ábrázolás stílusának változásaival. A 13-14. században a vallás megélésének legintenzívebb formái - a meditáció, a vízió, a csoda - a közvetített tartalmaknak a képi megformálását nem nélkülözhették. A tapasztalatszerzés megfordított útja pedig a konkrét képi megformálástól vezetett a képzelet, a gondolkodás alakjainak szabványosítása felé.15 Az ájtatosság nyilvános és a magánszférában kialakult formái hagyományosak, és kialakították a hagyományos gyakorlatoknak megfelelő képi megfogalmazásokat, stílust. A különféle használati terek azonban nem váltak el egymástól élesen. A nyomtatás különféle technikáinak bevezetésével azonban a papíralapú szentkép funkciója az ájtatosság magángyakorlatához erősebb kötelékekkel fűződött, mint máshoz.16 (3. kép.)

A hagyományos képzőművészeti kategóriákon kívülre eső, tömegtermeléssel előállított képek a művészetelméleti írókat már nem érdekelték. Amikor a képek már nem egyénileg elkészített miniatűr festmények vagy fejlett technikával előállított sokszorosított grafikák, metszetek voltak, akkor az újabb termékek már a kevésbé számítottak művészi alkotásnak. A könyvnyomtatás feltalálásától pedig hihetetlen mennyiségű kis-szentkép készült igényes és művészi technikával, később olcsó tömegtermeléssel.17 Ez a folyamat párhuzamban állt a szentséget képviselő, illetve hordozó képek iránti igények megnövekedésével, a képi ábrázolások popularizálódásával is. Az indivídum megjelenésének európai történetébe a kis-szentképek használatának a története is bele tartozik.

Az 1930-as években a kis ájtatosságképek iránt támadt érdeklődés, amely Spamer nevéhez köthető, a vallási témájú kisgrafikai műfaj képzőművészeti

14 Belting 2000.459.

15 A népi imák képeinek elemzése ad példákat erre a kognitív folyamatra: a szóbeliség nemcsak tematikai toposzokat, nyelvi fordulatokat, hanem ikonográfiái megoldásokat is megőriz.

16 Belting 2000.459. A jeles alkalmakkor rokonok, tanítók, papok, által való, képajándékozás a kis szentkép státusán nem változtat.

17 Baeumerth 1982.

399