Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

III. Szakrális tárgyak világa: vallásos tárgyak, ábrázolások és ereklyék - Verebélyi Kincső: A kis ájtatossági kép és a rokonneműek

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

formája az ima, amelynek felidézése, elmondása is alakul. Korábban hangosan és énekelve imádkoztak az emberek, még akkor is, ha egyedül voltak.7 A magyar nyelvű imádságirodalom kezdeteit a kutatás Pázmány Péter Imádságos könyvéhez köti. A 18. századtól szövegműfajként is egyre önállóbbá válik az ima, egyre többször és egyre nagyobb példányszámban adnak ki imádságos könyveket. 1703-ban jelenik meg először a Jó illatú Rosas Kert című imakönyv, amelyet csaknem kétszáz évig, kisebb nagyobb változtatással adnak ki. 1734-től kezdve már képek is helyet kaptak az imakönyvekben.8 Az imakönyvek példányszámának emelkedésével számolhatunk azzal, hogy a kis ájtatossági képek is egyre nagyobb számban kerültek be a forgalomba, illetve jutottak el az imádkozók- hoz. 1847-ben kelt versében édesanyjáról még azt írja Vörösmarty Mihály, hogy szomszédasszonyával ketten olvastak egy imakönyvet:

.. .Most ott űl az asztal mellett, Imakönyvében keresget. Könyvét híjják Rózsáskertnek. Melyben szent rózsák teremnek. Régi, jó, de kopott jószág, Melyet még csak a barátság S egy pár ernyedt szál tart öszve, Oly igen meg van viselve...

„Jó asszony, felelt az özvegy Könyvem nincs több, csak ez az egy. De ha már úgy megkívánta,

És ettől függ boldogsága,

Vegye egy felét jó névvel,

Én beérem más felével.”

S fele ide, fele oda,

Könyvét kétfelé osztotta.

Most a két jó öregasszony Hogy semmi jót ne mulasszon, Fél könyvből, de nem fél szívvel Imádkoznak este reggel,

S ha van isten Mennyországban, Nem imádkoznak hiában.9

7 Ennek az imádkozás! módnak a továbbélését tapasztalhatjuk pl. a szentcsalád-járatásnál, amikor a hívek egy-egy csoportja valamelyikük lakásán együtt, hangosan imádkozik.

8 „Imakönyvünk megmaradt példányain látható, hogy azokat sokat használták. A lapok gyakran elszíneződtek, széleik töredezettek, a kötések szétesnek. Gyakran találkozunk kéziratos bejegyzésekkel, lepréselt virágokkal, az imakönyvbe helyezett szentképekkel, gyónást igazoló cédulákkal.” Bán 2010. 23-24. Sajnos ez az észrevétel éppen az imakönyvek hosszantartó használata miatt nem segít bennünket abban, hogy tisztázhassuk, az egyes kis ájtatossági képek mikor is kerültek bele az imakönyvekbe.

9 Az idézet egyrészt utal arra, hogy a 19. század elején még nem mindenkinek volt imakönyve, másrészt bizonyítja a Rózsáskert-imakönyv korabeli kiadását is. (Vörösmarty 1942. 352.)

397