Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Horváth Sándor: A lourdes-i Mária tisztelete a Szombathelyi Egyházmegyében
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. A falu déli végében áll az a Lourdes-i Mária-kápolna, amelyiket a közelmúltban újítottak föl: egészen pontosan lebontották és újraépítették. Nagy körmenettel vonultak ki a szentpéterfaiak 2001. október 24-én a litániát követően, hogy a plébános megáldja a felújított kápolnát. A kápolnát építtető Jurasits család, akiknek a falubeli ragadványneve Istokovi (Istókék), ezért „Istokov kriz” (Istókék keresztje) a kápolnácska neve. Tehát eredendően keresztet állíttattak fel. A kápolnában (kistemplom a faluban) - 1896-ban Hantó István ezüstmiséjének emlékére helyeztek el egy lourdes-i Mária-szobrot. A Harangozó család hálából állíttatta a falubeli kápolna és a plébánia kertjében a közelmúltban a legújabb lourdes-i Mária-szobrot: egy csatári kövekből épített, boltozatos „barlangban”. És akkor még nem vettük számba a családoknál található kisebb-nagyobb lourdes-i Mária-ábrázolásokat: egy özvegyasszony tisztaszobája sublótjának középpontjába is ilyen szobrot helyezett a tulajdonos. Ha mindezeket számba vesszük, akkor megállapíthatjuk, hogy Szentpéterfán - de más településeket is sorolhatnánk még - különösen elteijedt képi ábrázolásokon a lourdes-i Szüzanya tisztelete. Azonban ez tartalmilag egyszerűsödik, vagy ha úgy tetszik, általánosodik, s nem a „lourdes”-iság lesz jellemző, fontos eleme e tiszteletnek, hanem a Szűzanya. (Lásd 11.-13. kép.) 6. A lourdes-i Szűzanya a fatimai Szűz tiszteletének árnyékában A Szűzanya különféle jelenései nyomán kialakuló sajátos, helyi tiszteletek, amelyek világméretű vagy csak helyi, kisebb számú hívőt zarándoklatra mozdító búcsújáró helyekké válnak. Némelyek csak a népi vallásosságban élnek, az egyház nem - vagy még nem - fogadja el az egyes helyekhez fűződő csodákat. A Szüzanya nagy zarándokhelyeihez kötődően kialakulnak az eltérő ikonográfiái Mária-ábrázolások: így szoktunk beszélni celli Szűzanyáról, győri könnyező Szűzanyáról, fatimai Szűzanyáról, medugoijei Szűzanyáról és így tovább. Az egyes tiszteleteknek megvan a maga elteijedési és gyakorisági „görbéje”: attól függően, hogy melyiket mikor és miért hangsúlyozzák, a hívők gondolataiban először az jelenik meg, s „letakaija” a korábbi típusú Szűzanya-tisztele- tet. így eshetett meg, hogy a búcsúi templom lourdes-i Mária-oltárára (mellékoltár) egy fatimai Szűz-szobrot állítottak. A szent ábrázolások halmozásának - vélhetően a barokkban gyökeredző - régi múltja van. - Ne feledjük, hogy napjainkban sok pap támogatja és élteti a fatimai Szűz tiszteletét a - gyakran 37
