Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Horváth Sándor: A lourdes-i Mária tisztelete a Szombathelyi Egyházmegyében

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

4. A lourdes-i Szűzanya a búcsújáró helyeken

Általában a két világháború közötti időszakban helyeztek el lourdes-i Mária ábrázolásokat búcsújáró helyeinken: ezek leginkább szabadtéren, barlangban felállított szobrok voltak. Ezek egyike tehát a gencsi Szentkúton található: 1937-ben alapította a Hosszú-család kicsi lányuk elhunyta után szerezte meg a területet és készíttette el a szabadtéri barlangot.

„Én díszítem. Édesapám szülei építették. Négy testvér volt: Margitka két hetesen halt meg; Bernadett 6 évesen - tüdőgyulladásban... O 1930-ban született. (...) 60 hold földje, 20 hold erdeje volt a családnak. (...) Egyénileg és csoportokban is járnak ki oda imádkozni. Gyerekkoromban többen voltak. Búcsúkra főleg Pere- nye, Gyöngyösfalu, Lukácsháza és a Hegyalja népe jött. Május első vasárnapján, Szentkereszt Feltalálásakor és Nagyasszonykor van búcsú a Szentkúton.”15

Vasváron mind a Szentkúton, mind a domonkos templomnál található egy- egy lourdes-i Mária-szobor. Előbbit 1930-ban építették az erdei völgy meredek domboldalába. Napjainkra a domboldalt körülötte teljesen benőtte a borostyán.

A plébániatemplom bejáratánál, a rendház falához építették a másik közterületen álló vasvári lourdes-i Mária-szobrot. Alatta márványtáblán a jelenések dátumát is felsorolták.

A szűkebb régió vonzáskörzetével éltetett, régmúltú búcsújáró hely, Velem- Szentvid templomában helyeztek el lourdes-i oltárt, amint arra a plébánosának, a kőszegszerdahelyi Molnár Jánosnak a beszámolójából már értesülhettünk.

A búcsújáró helyeken mindig, a templomokban felállított lourdes-i Mária- szobroknál és -oltároknál néha helyeznek el, helyeztek el hálatáblákat. E hálatáblák általában a Szüzanyának szólnak és nem a lourdes-i Máriának. - A szombathelyi ferences templom (Szent Erzsébet-templom) lourdes-i kápolnájának egyik oldalát már teljesen, a másikat szinte félig beterítették a hálatáblák.

(Lásd 7.-9. kép.)

5. Lourdes-i Máriák Szentpéterfán

A temetőben álló plébániatemplom mellékoltárára 1903-ban 100 koronás szoboralapítványt tettek.16 Az amerikás szentpéterfaiak által állíttatott oltáron egy néger szobrocskája is látható: sajátos utalás ez az oltár eredetére. (Az 1950-ben készülő Mária-enciklopédia kéziratában az oltár állításának dátuma: 1900.)

15 Abért Miklósné, Hosszú Judit, Szombathely, Szabadnép u. 27. szám alatti lakos.

16 SZEL Acta Canc. 2807/1903.

36