Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
III. Szakrális tárgyak világa: vallásos tárgyak, ábrázolások és ereklyék - Pilipkó Erzsébet: Árpád-házi szentek ábrázolásai a kárpátaljai görögkatolikus templomokban
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. régészeti ásatások eredményeként - egy honfoglalás kori temetőt tártak fel. így adott volt a kapcsolódás Szent István királyhoz, illetve az Árpád-házi szentekhez. A mezőgecsei görögkatolikus közösségben nem keltett különösebb feltűnést a Szent István-ikon elhelyezése a templom ikonosztázionján, ugyanis itt a római és görögkatolikusok majdhogy egy közösséget alkotnak, s a nyugati és keleti szertartást, illetve a hozzá tartozó ünnepeket egyaránt ismerik. S ami még nem elhanyagolható szempont: a korábban megszokott ünnepeik rendjét, így a templom búcsújának napját {szeptember 8. - Szűz Mária születése, vagy ahogy a helyiek mondják: „Kisasszony napja) ez az új jelenség nem érintette. Ellentétben a tiszacsomai egyházközséggel, ahol korábban a templombúcsú napja október 1 -je - az Istenszülő oltalmának ünnepe, vagy ahogy a helyiek mondják: „Pokrova ”— volt (Arégi ikonosztázionon még felfedezhetjük az ún. címadó ikont-13. kép.) Az új templom felszentelését követően azonban ennek az ünnepnek a templombúcsú jellegét megszüntették, mégpedig azzal az indokkal, hogy a közeli jáno- si görögkatolikus egyházközségben szintén ekkor tartják a templombúcsút. A parókus szerint az új templomnak olyan címünnepet kerestek, amely nem érinti a környező görögkatolikus települések templombúcsúit. így esett a választás előbb augusztus 6-ra, Urszíneváltozásra, illetve később augusztus 20-ra, Szent István napjára. Arról nem is beszélve, hogy a templom tényleges felszentelésére aug. 29-én került sor (mert a püspök ekkor tudott eljönni!), amely Keresztelő Szent János fejevételének ünnepe. Tehát így alakult ki az a sajátos helyzet, hogy Tiszacsomán két templombúcsú van, ráadásul mindössze két hét különbséggel. Ez nem kis zavart okozott az emberek fejében, s még azok a magyarázatok sem hatottak kielégítő módon sokuk számára, hogy ez a jelenség nem példa nélküli az egyházak életében, hiszen pl. a máriapócsi templom is Szent Mihály ünnepére van felszentelve, s mégis a Mária-ünnepeken (Kis- és Nagyboldogasszony napján) vannak a legnagyobb búcsúk. A helyi parókus elgondolása szerint a két templombúcsú ugyanis nem azonos értékű: az augusztus 6-i a helyi, lokális közösség egyházi ünnepe, augusztus 20-án pedig a görögkatolikus Tiszacsoma egy megyei szintű magyarságtalálkozó helyszínéül szolgálhat majd a jövőben. így a két ünnep egymásra épülne, egymást kiegészítve. Tehát egy helyi görögkatolikus közösség tudatos identitásépítés, identitásformálás kezdeti lépéseinek lehetünk a tanúi: folyamatában végigkísérhetjük azt a jelenséget, hogy a nemzeti szentjeink hogyan épülnek be egy lokális közösség vallási szimbólumrendszerébe. Az adott ünnep napján a prédikáció, más alkalmakkor a felnőtt hittan órái segítik eligazodni azt a két generációt is, amely a szocializmus évei alatt intézményesen el volt zárva a magyar történelmi ismeretektől. 367
