Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
III. Szakrális tárgyak világa: vallásos tárgyak, ábrázolások és ereklyék - Limbacher Gábor: Krisztus fegyverei hazánkban, Európában és a szakrális idő elvesztése a magyarországi katolikus egyházban
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. adni, és az emberi küzdelmeket győzelemre vinni. így történt ez II. Géza király említett hadviselésében, aki a Szent Kereszt-ereklyét védelmező szent tárgyként vitte magával a harcba, hogy az a fa, amelyen Krisztus legyőzte a halált, szakrális erejével győzelmet hozzon a csatában is. A szakrális tárgyszemlélet a képtiszteletben is kifejeződött. Heraklciosz császár 622-ben a perzsák elleni háborújához magával vitt csodatévő ikonját énekelte meg Geórgiosz Piszidész költő a csata alkalmából: „A császár magával vitte a háborúba az isteni alakot [az étoszt], a nem festett képet, amelyet emberi kéz nem festett. Ahogy a min- denség Teremtője [Megváltója] férfi magja nélkül született asszonytól, úgy teremtett Ő az ikonon Isten festette alakot.”48 A szakrális tárgyszemlélethez hasonlóan az idő érzékelése és hagyományos számontartása sem egyezik a lineáris történelmi idő modem tapasztalatával. Közismert, hogy a paraszti kultúrában milyen kiemelkedően fontos az idő gazdálkodást és életvitelt meghatározó éves köre, és ciklikus egymásutánja a történelem számontartásához képest - de ennél többről is szó van. A kereszténység régi és utóbb parasztinak megmaradt gyakorlatában, ünnepi rítusaiban, ősi mitikus beállítottság továbbéléseként nyilvánvalóvá válik, hogy az idő nem homogén és nem is állandó, hanem mintegy lehetővé válik az idő ismétlődése, a történelmi idő eltörlése. Főleg az év ünnepeiben, ünnepköreiben, de a templomi liturgiában is megtapasztalhatóak ennek jelei. A templomi miseáldozat, a liturgia csúcspontjaként rituálisan visszavezet és azonosít az Utolsó Vacsora történéseivel olyannyira, hogy csodamód a kenyérből Krisztus Teste, a borból Krisztus Vére lesz. Ehhez hasonlóan az egyházi év körében mindjárt az évkezdő karácsonyi ünnepkör érzékelteti a kétféle időt a népi kultúrában, hogy a parasztember rítusok segítségével a szokásos vagy profán időtartamból átléphet a szent időbe. Átlép a Karácsony szakrális idejébe, Jézus születésének jelenvalóságába, s biztosítja az újesztendőnek a Születésből fakadó sikerét. A Karácsony mellett Hamvazószerdától a Húsvéti ünnepkör is kitüntetett kozmikus eredetidő. Mert míg Krisztus és egyben Örök Napként a Fény születése a decemberi napfordulóhoz kötődik szinkretikus módon, a Húsvét ugyanígy a megváltó Örök Nap győzelme a bűn és a sötétség felett, szintén kozmikus sarokponthoz igazodva. A Feltámadás ünnepi ideje ugyanis a napéj egyenlőség utáni holdtöltét követő vasárnap. Isten születése majd életre támadása a halálból, a bűnbeesett ember megváltásának két fö mozzanata, kezdete és beteljesítése. Egyaránt az isteni tökéletességnek az ember teremtéséhez kötődő, teremtő erejű megnyi48 Belting 2000. 56-57,44. 324
