Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
III. Szakrális tárgyak világa: vallásos tárgyak, ábrázolások és ereklyék - Limbacher Gábor: Krisztus fegyverei hazánkban, Európában és a szakrális idő elvesztése a magyarországi katolikus egyházban
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. 18. századból való dramatikus szentsír található. A sír csúcsán kereszt - ami elé nagyszombaton a feltámadó Jézus képét tolják föl - alatta töviskorona, a három szög, kalapács, harapófogó, dárda és a sorsvetéshez használt három kocka „AZ Ő SÍRJA DICSŐSÉGES LESZEN” felirattal.47 (61. kép.) A keleti kereszténységben Krisztus sírbatételi leple, az epitaphios áll nagypénteken a templom középpontjában. Lábakon álló, bazilika formájú, dúsan virágdíszbe font keretbe helyezik, s lepelt a hívek megcsókolják, virág vagy gyertya ajándékot helyeznek hozzá, és alatta négykézláb mászva kereszt alakot járnak be (62-63. kép). A görögországi, Serres járási AnoVrontou faluban olyan fali vitrinben tárolt, Ororszországból származó 18-19. századi epitaphiost láttunk, amelyen a halott Krisztust a szenvedés eszközei keretezték. A nagypéntek Krisztus megváltó kereszthalálát állítja központba, amihez hagyományosan dologtiltó napirend kapcsolódik. Krisztus megváltó kínszenvedése mindent áthatott. Áthatott és túláradt az év egészére, az összes péntekre hatályban tartva több tilalmat. A Krisztus megostorozását felidéző és a kínszenvedéssel azonosító önostoro- zás a nagyböjtön kívül is megjelent, templombúcsúk, Mária-ünnepek és búcsújárások alkalmával is gyakorolták. Az Erdőtelekhez (Heves m.) tartozó Hanyi- pusztai Szent Anna kegyhelyen az ünnep vigíliáján az egyházi tiltás ellenére is gyakorolták az önostorozást még a 19. század elején is. Ennek megakadályozására a plébános még karhatalmat is kért 1813. július 26-ára. E flagelláns körmenetek, önostorozások alapgondolata a búcsúk, ünnepek alkalmával mások evésben-ivásban, táncban kifejeződő szabadosabb viselkedésének ellensúlyozására vállalt vezeklés volt. Létösszefüggések, szakrális idő, és azok hiánya a modern kor vallásosságában Az arma Christi a Megváltás szent időbeliségében eszközölték a messiási mű beteljesedését. Az Isten földi jelenléte szakrális idő, amely az Általa áthatott emberekhez, a szentekhez is kötődik. Ennek ünnepként az év körére való leképeződése, szintén szent időbeliséget jelent. Krisztus fegyverzete a szent időbeliség mellett a szakrális tárgyszemlélet révén éri el hatását. A népi fölfogásban nem érvényes a szakrális tárgyak pusztán élettelen anyagként való racionális besorolása. Krisztus fegyverei sem élettelen tárgyak, hanem spirituális létezők, amelyek képesek gyógyítani, biztonságot 47 Lengyel-Limbacher 1997. 39., 14-15. kép. 323
