Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

III. Szakrális tárgyak világa: vallásos tárgyak, ábrázolások és ereklyék - Limbacher Gábor: Krisztus fegyverei hazánkban, Európában és a szakrális idő elvesztése a magyarországi katolikus egyházban

VAT T ÁS! KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

polgárok és a kínszenvedés eszközeit vivő, fehér angyali köntösbe öltözött ifjak kísérték. Ezután haladt baldachin alatt a lefátyolozott Oltáriszentséget vivő pap. Nyomában újra a kereszthordozók és flagellánsok gyászoló csoportja. A menetet a hívek sokasága zárta be. Visszatérvén a templomba, Krisztus szobrát a szentsírba fektették. A délelőtti vezeklő gyászmenetet délután a Felsővásártéren felállított nyílt színpadon Krisztus kínszenvedésének előadása követte. Az ilyen körmenetekben a bűnbánat fokozására még sok helyen hozzájárult a trombiták harsogása, a dobverés tompa pergése, a lélekbe markoló bűnbánati zsoltárnak, a „Misesere”-nek muzsikusok által való játszása. Például Selmecen a misszionáriust a város zenészei követték, akik gyászénekeket játszottak. Szicíliában a jelenben is az egyenruhába öltözött nők hordozta Hétfájdalmú Szent Szüzet városi zenészek követik (54. kép).

Egy felvidéki tót missziós körmenet (1744) élén a misszionárius haladt. A fejét töviskorona övezte, nyakáról kötél csüngött le, azonfelül még nehéz láncokat is rakott magára. Utána következtek a férfiak: legelöl a gyermekek töviskoronával a fejükön, kereszttel a kezükben. Majd az ifjak és meglett férfiak válogatott kínzóeszközökkel. A férfiakat a nők követték. Itt is elöl a kislányok, majd a serdültebbek töviskoronával, végül az asszonyok, akik arcukat kendővel - Veronika Krisztus-képmást ábrázoló kendőjének másával - födték el, és nagy részük szintén töviskoronát viselt. Sokan voltak mezítláb.45 A keresztutat főleg ferences központokban (Mátraverebély-Szentkút, Fülek (egyaránt Nógrád m., Fil’akovo, SK), Szeged, Szolnok, Gyöngyös-Gyöngyöstarján (Heves m.) olyan kereszt körülhordozásával végezték, amelyen az arma Christi is rajta van (55-57. kép). Az imitáció barokk szenvedélyéből azután mára nálunk általában a templomi keresztút körüli csendes megemlékezés lett. Néhol azonban, mint Herencsényben, a hagyományos gyakorlat megújulását is megfigyelhettük.

A szentsír, másként Úr koporsója, középkori eredetű sajátos hazai, illetőleg közép-európai liturgikus fejlemény. Legszebb hazai emléke a garamszentbenedeki bencés apátságé. Hozzátartozott egy meztelen, ágyékken- dős Krisztus-korpusz, amely Garamszentbenedeken maradt. Ennek kaijai mozgathatók, ami kétségtelenné teszi, hogy év közben a kereszten függött. Nagypénteken levették, nyilván föl is ravatalozták, utána háromnapos nyugalomra az Úr koporsójába helyezték, eltemették.46 E gyakorlatot Szicíliában a jelenben is megfigyelhettük (58-60. kép). Ludányhalásziban (Nógrád m.) vélhetően

45 Bálint 1989. 253-256.

46 Bálint 1989. 259-260.

322