Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

III. Szakrális tárgyak világa: vallásos tárgyak, ábrázolások és ereklyék - Barna Ferenc: Égi istenek, földi célok. Az istenek megjelenése és szerepe a római érempropagandában – a sisciai verde első évtizedeiben megfigyelhető jellegzetességek

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. 2. Iuppiter Az ábrázolt istenalakok között gyakran feltűnik Iuppiter, a főisten, a római állam legfőbb égi védelmezője.24 O volt az istenek uralkodója és a világegyetem kormányzója, így a császár égi megfelelője, az uralkodói hatalom (egyik) isteni legitimálója és a császárok pártfogója.25 Rendszerint állva ábrázolták, kezében az uralkodói hatalmat jelképező sceptrummal, jogarral, illetve Iuppiter legfőbb attribútumával, a villámköteggel26 (7. kép). Lábánál néha feltűnik szent állata, a sas is.27 A körirat általában a IOVI CONSERVATOR! típust követi, azaz Iuppiter az uralkodó védelmezőjeként, oltalmazójaként kerül bemutatásra. Emellett néha felbukkannak más formák is: így pl. a IOVI VICTOR1, amely a győzedelmes Iuppitert hirdeti,28 vagy a IOVI STATORI, amely a (menekülő seregeket) meg­állító Iuppitert invokálja29 - ezek a megoldások azonban a korszakban Siscia esetében nem adatolhatóak. Iuppiter nem csupán egyedül jelenhet meg, hanem a császár társaságában is, amint átnyújtja neki a világuralmat jelképező glóbust, így ráruházva az imperium kormányzásának felelősségét30 (2. és 3. kép). A foisten megjelenítése akorszak érempropagandájának stabil, meglehetősen kons­tans, de kevéssé hangsúlyos elemét képezi, előfordulási aránya inkább csekély vagy közepes, a pénzverésben nem kap akkora szerepet, mint ami például az oltárok ese­tében megfigyelhető. Sisciában pedig általában némileg csekélyebb arányban fordul elő, mint az itáliai verdékben31 - a dunai határprovinciákban inkább a hadakozáshoz közvetlenül kapcsolódó istenalakokat s a császár személyét hangsúlyozták, de a kü­lönbség mindenesetre nem nagyságrendi jellegű Rómához vagy Ticinumhoz képest 24 Iuppiter Optimus Maximus előtt hódolni egyben a Róma iránti hűség kifejezése is volt a biroda­lom alattvalói számára-Tóth 1991. 18-19. 25 Berrens 2004. 211. 26 így pl. mindjárt a verdét alapító Gallienus alatt RIC V/l Gallienus (egyedül uralkodva) 573 - az éremtípus azonnal szembetűnő, szokatlan köriratáról (10 CANTAB) és ennek Gallienus hadügyi reformjaihoz való kapcsolódásáról lásd Alföldi 1931. 12-13., ill. Göbl 2000. 120. 27 így pl. RIC VI Gallienus (egyedül uralkodva) 208-210 (a római verdéből), ill. RIC V/l Claudius Gothicus 152 (Mediolanumból). 28 Pl. RIC V/l Gallienus társuralkodóként 21-23 (a galliai verdéből). 29 így RIC V/2 Probus 152 (Róma városából). 30 RIC V/l Aurelianus 174, 225—228, vagy Clementiára utaló, a császár (akinek hatalma - sugallja az ábrázolás - a birodalom föistenétől ered) kegyességét, könyörületességét hirdető körirattal: RIC V/2 Probus 643-648. 31 Gallienus alatt csak a már fentebb (26. lábjegyzet) is említett típus szerepel a RIC-ben, Claudi­us Gothicus és Quintillus esetében pedig teljesen hiányoznak Sisciából a föistenre utaló vere­tek, ugyanúgy, mint a Tacitus és a Florianus nevében folytatott éremtermelésből. Aurelianus és Probus alatt pedig a császárral együtt jelenik meg Iuppiter (lásd a megelőző jegyzetet), ahogyan Carinus esetében is (RIC V/2 Carinus 314). 285

Next

/
Thumbnails
Contents