Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
III. Szakrális tárgyak világa: vallásos tárgyak, ábrázolások és ereklyék - Barna Ferenc: Égi istenek, földi célok. Az istenek megjelenése és szerepe a római érempropagandában – a sisciai verde első évtizedeiben megfigyelhető jellegzetességek
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. ték az alattvalók felé, azonban egyes esetekben (így leginkább a keleti verdékben) bizonyos helyi sajátosságok is megfigyelhetőek, hogy ily módon - némileg alkalmazkodva az ottani lakosság, az érempropaganda célközönségének gondolkodásmódjához és mentalitásához - a lehető leghatékonyabban fejezhessék ki a veretek a hirdetni kívánt császári üzeneteket. A keleti verdék termelését16 vizsgálva ugyanis szembeötlő, hogy a 260-as évektől kezdve feltűnően csekély arányban jelennek meg a korabeli érempropagandában egyébként döntő szerepet játszó és a nyugati területeken egyre nagyobb szerepet kapó perszonifikáci- ók.17 Ez pedig esetleg azzal is magyarázható, hogy ezek az elvont fogalmakat megszemélyesítő isten(nő)k - jóllehet a római vallási hagyomány szerves részét képezték - a birodalom hellén/hellenizált keleti felének vallási életébe kevésbé voltak beágyazódva, így a korszak zavaros politikai viszonyai közepette az uralkodói propaganda inkább közvetlenül a legfontosabb, a vélhető célcsoportok számára is leginkább nyilvánvaló üzenetekre fókuszált: a császár személyére és a római állam tradicionális isteneire. Ily’ módon tehát a propagandában a terület lakói számára könnyebben értelmezhető, a saját görög/hellenizált keleti isteneikkel könnyen azonositható római istenségek kerültek előtérbe. 1.1. Siscia, a Duna-vidéki éremverő központ Ezek után felmerül a kérdés, hogy vajon csak a keleti verdékre jellemző ilyen helyi tendenciák megjelenése az érempropagandában, vagy pedig a birodalom más területein is adatolható hasonló jelenség? Térségünknél maradva, mi a helyzet a Duna-vidék, ill. a Balkán északi részének provinciáiban, az itteni birodalmi verdékben, a thraciai Serdicában, illetve a Pannónia Superiorban fekvő Sisciában? A továbbiakban erre a régióra kívánok fókuszálni, s kiváltképp’ a sisciai verdére: a hivatalos, birodalmi valláspolitika mellett felismerhetőek-e az itteni éremtermelésben helyi sajátosságok, a Duna-vidéki lakosság (s mindenekelőtt az elsődleges célcsoportnak számító katonaság) népi vallásosságának 16 E keleti verdék (Cyzicus és Antiochia, valamint Samosata, majd Tripolis - ill. több szempontból Serdica is ide sorolható) között szoros kapcsolat állhatott fent. Ez a kapcsolat az általuk előállított éremtípusokban is tükröződött, valamint e verdék közös jellemzője, hogy termelésük nem volt egyenletes, hanem erősen ingadozott (ez egyébként a többi verdére is igaz, az egyes emissziók nem mindig követték egymást folyamatos rendben, valamint a kibocsátás volumene is gyorsan változhatott — minderről: Göbl 1993. 16-17.) és megszakítások tarkították. Mindez pedig szoros kapcsolatban állt a hadi eseményekkel, az uralkodók esetleges személyes jelenlétével a térségben, ill. a veretek iránti igény mindettől függő váltakozásaival (Pink 1949. 27-28.). 17 A korábbi évtizedekben azonban nem figyelhető meg ez a tendencia, sőt, akkor néha éppen a perszonifikációkat mutató éremvariánsok magas aránya kelti fel a figyelmünket a keleti veretek esetében. 283
