Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Horváth József: Végrendeleti adalékok a temetéskori harangozás és misemondatás történetéhez

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

és temetéssel kapcsolatos rendelkezéseinek bemutatása önmagában is külön tanulmányt igényelne csupán példaként említhetek néhányat. A rábaközi Csécsényben 1749-ben testáló Kisfaludy László 21 forintot hagy szentmisékre bűnös leikéért, „Mellyekbűl Szent Mihályi Templomban temetésem alkalmatosságával Szolgálandó tizen négy misékre” 7 forintot, a „Sümeghi Csudalatos Boldogságos Szűz Oltáijánál”, ill. a „Dömölki Csudálatos Boldogh Aszony Képe előtt” mondandó 14-14 misékre szintén 7-7 forintot rendel.41 Az 1758-ban Nemesvisen végrendelkező Meszlényi Zsigmond kegyes hagyományait szinte lehetetlen számba venni; csupán annyit említenék, hogy halála után felesége mondasson egy-egy szentmisét „Nagy Maria Czelben, Dőmőlkön, Kismartonban, Lorétomban, Rőjtőn, Sümegen, Sastinban, Váthi-Sz. Kútnál, Maria-Talban, Osliban Rába-közben, és Kóphazán az csudákkal tündöklő Szűz Maria oltáijainál mindenütt”.42

Végezetül egy érdekességet szeretnék megosztani Önökkel! Végrendeletben is találtam adatot harang készíttetésére; e forrásunk azonban - a mai kutató nagy szerencséjére - kitér néhány mondatban a temetéskori harangozásra is. Nemes Niczky Lázár utolsó rendelését 1769-ben, 72. születésnapján vetette papírra; ebben - több tucatnyi, több ezer forintot kitevő - kegyes hagyomány mellett egy nyolc mázsás harangra 525 forintot, egy öt mázsásra 325 forintot testál, majd így folytatja: „Az mastanyi Niczki toronban lévő harangocskákbúl csináltassák egy harang. És így az hárommal az Úr Isten dücsöségére szép harangozás lészen. Az leg öregbik harangal, ha csak Niczky nevet nem visel, senkinek ingyen halálára, és temetisére ne harangoztassék. Ki vévén Niczken leendő Plébánus Uraimékat, ki ha ot lévő Plébániájakban meg halnak, illendő, hogy mint Lelki Pásztoroknak minden fuzetés nélkül harangoztassék. Ellenben az kikért mingyárt erdemessen meg füzetik, ámbár parasztok legyenek is, azoknak harangoztassék annak rende szerint, ezen jövedelem mindenkor az Niczki Templomnak mennyen. Ha előre meg nem fuzettetik az harangozás, barátságért, vagy hitelben Plébánus uramék senkinek se harangoztassa- nak, mert igeret meg lesz, es az fuzetés el marad. Ebben Plébánus Uraimék az Fundator akarattya ellen nem cselekedhetnek, ha pedig ellenközöt követnek, sub conscientia lesione obligálam eö kegyelmeket, magok füzesség meg, mert az Úr Isten háza Kedvekért kárt nem valhat.”43 A hosszabban idézett rendelésből két adatra különösen érdemes figyelnünk: ha megfizetik, úgy a parasztoknak

41 Oyőr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára (GYML), Végrendeletek Gyűjteménye, 10. sz.

42 Csornai Premontrei Konvent Hiteleshelyi Levéltára, Testamenta, Nr. 14.

43 R. R. 1908. 357-358.

239