Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Józsa Mónika: Vága község népi vallásosságának továbbélése –lehetőségek és korlátok

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

Felmerül a kérdés a fent említett és még sok hasonló népszokás, népi vallásosság, jellegzetes, egyedi dallamvariánsok megőrzésének, továbbadásának, ápolásának módját illetően. Sajnos ezen értékek őrzői, ápolói szinte valameny- nyien hajlott korúak. (A Rózsafuzér Társulat tagjainak átlagéletkora 65-75 év között mozog.) A fiatalok nem veszik át apáik, nagyapáik szokásait, dallamait. Ők más mércével mérik az értékeket. Ha el is jönnek a templomba, nem énekelnek (tisztelet a kivételnek). Szüleik, nagyszüleik az énekek nagy részét az iskolában tanulták meg. Ma az egyházi népénekek éneklése a hittan órán ritka kivételnek számít, de általában ugyanez jellemző a zenei nevelés órákra is. A gyermekek a templomba nem is hordanak imakönyvet, tehát eleve kizárt a lehetősége annak, hogy bekapcsolódjanak a közösség énekébe, hiszen az énekszövegeket kívülről nem tudják. Elszomorítóak ezek a tények. 15-20 évvel ezelőtt a nagy ünnepeken a templomban a közösség éneke a „falakat feszítette”. Ma már sokkal halványabban szól.

Ha e szellemi kincsek továbbadásának, megtartásának lehetőségeit és korlátáit vizsgáljuk, több szempontot kell figyelembe vennünk.

Az egyik, talán legfontosabb, hogy milyen pap szolgál az adott településen, és hogy milyen hosszú ideig teljesít szolgálatot. A mindenkori pap sokat segíthet, de árthat is. Mindkettőre van példa. Pozitív példa a megboldogult Danczi Lajos plébános úr, aki több mint 30 évig látta el a papi szolgálatot Vágán. Széleskörű műveltsége, a zenei és néprajzi témakörben való jártassága sokat segített a néphagyományok, a régi népénekek megőrzésében. Ő maga is gyűjtött népénekeket, ezeket le is jegyezte. Az általa lejegyzett füzeteket ma is használják a kántorok a templomi gyakorlatban. A faluba érkező magyarországi szakembereket támogatta a népénekek, népszokások gyűjtésében, elvezette az énekesekhez.

Kevésbé szívderítő példa a vágai passió legutóbbi, 2013-as gyakorlata, amikor megtiszteltetésben és méltánytalanságban egyaránt része volt. Ebben az esztendőben virágvasámapkor felvételről közvetítette a pozsonyi Pátria Rádió a vágai passiót, amely a Világosság című egyházi műsorban hangzott el 2013. március 24-én reggel 8 órakor, és másnap a műsor ismétlésekor, 11 órakor.7 Ugyanakkor a virágvasárnapi szentmiséből és a nagypénteki szertartásból a passió énekelt változata („túl hosszú” indokkal) kitiltatott, helyét háromszereplős prózai felolvasás váltotta fel. így mindkét alkalommal a mise, illetve a szer7 Húsz évvel ezelőtt pedig a Szabad Európa Rádió közvetítette a vágai virágvasárnapi passiót 1993. április 9-én nagypénteken este 9-kor és 11 órakor.

228