Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

Voigt Vilmos: Erdélyi Zsuzsanna évtizedei és évszázadai

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

négy példát is (az 58-61. számokon): „amint mentem a réten” — „réten mentem, réten jöttem” - „réten mentem, mendegéltem” -, jöttem a réten, mentem a réten”.

Jól látszik: az ilyen alternatív-ismétlő ’jártam-keltem’ formula egy „fiktív és általános” járás megfogalmazására - produktív nyelvi megoldás. Van egy moldvai csángó megvalósítása. Van egy palóc megvalósítása, vagyis itt sem egy„költő” találta ki. Van egy „nagyszalontai” megvalósítása is. Ez sem egyéni lelemény. Ismerik a Drávaszögben, jól ismerik Erdély közepén. Mivel e bevezető formulák után ugyanaz a „harmatra vonatkozó” találós kérdés következik: az összekapcsolás állandósága mindenképpen meghatározó. Azt ugyan az eddig ismert magyar adatok alapján nem mondhatjuk, hogy a harmat „hágcsón és lépcsőn” jönne. A! Azt hiszem, még a csuvas találós kérdés „szaladva, szaladva valamit talált a Nap” szövegkezdete is ugyanerre a megoldásra utal.

Úgy vélem, a „hegyre felmentem, a lejtőn lejöttem” formulát legközelebb a ’harmat’jelentésű találós kérdések körében kellene tovább nyomozni. Például a közismerten gazdag orosz találóskérdés-anyagban a szövegek kezdetén nincs alternatív szószerkezet-ismétlés. Olykor maga a Hajnal, máskor szép leány, sőt Mária Anya, Olena cárevna, Hosszú Orina sétál az erdőben, a mezőben, a széles világon, a vízben, a hídon, a templomban, a városban, vagy csak úgy - körben. Elveszti kulcsait, könnyeit - ez a harmat -, amit a Hold meg a Nap előbb nem találnak, majd megtalálnak és felszednek. (A régi, a 18. századtól kezdve leírt orosz adatokat lásd a rosza mutatócímszónál: M. Ja. Melc - V. V. Mitrofanova - G. G. Sapovalova: Poszlovici pogovorki zagadki v rukopisznih szbornikah XVIII-XX vekov. Moszkva-Leningrad, 1961. 1, 72, 141, 284, 650 számokon. Természetesen ennél sokkal több szöveg ismert az elmúlt, kb. két és fél évszázadból.)

Vagyis az alternatív-ismétlő járkálás-formula és a harmat összekapcsolása nem csupán magyar ötlet, és sok változata lehetséges. Ha nem lenne olyan kegyetlenül szomorú, itt még Kölcsey Ferenc „bércre hág és völgybe száll” fordulatát is idézném, hiszen ez is ugyanaz a formula, és nyilván nem is ő találta ki. (Mi pedig oly jól ismeijük a Hymnus szövegét, hogy eszünkbe se jut megkeresni helyét a tradicionális magyar formulakincsben.)

A magyar archaikus imák talán végre megkezdődő elemzése szempontjából még ennél is figyelemre méltóbbnak tartom azt a körülményt, hogy a magyar imában a következő sorok („Kő káplonicskát láték, bellöl aranyas, küel irgalmas) tökéletesen egyeznek a találós kérdések világszerte ismert konstrukciós megoldásával: valami nem az, aminek látszik, kívül másmilyen, és belül

21