Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
Voigt Vilmos: Erdélyi Zsuzsanna évtizedei és évszázadai
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. is másmilyen. (Mint Sodorna almái Arany Jánosnak „Az örök zsidó”-ról írt versében: „Kívül arany - belül hamu”.) Robert Lehmann-Nitsche és Vargha Katalin rendszerezésében ez az V. A) 1. csoport: a tárgyakra, készítményekre vonatkozó olyan poikilomorfizmus, ami nem fitomorftzmus. Ilyen például az 1133. szöveg: „Ezüst gyöngy arany hintóba/n/ - Harmat /a világon/”. A „kí- vül-belül” találósszöveg-megoldások nálunk is gyakoriak, legtöbbször tojás, dió, mákgubó stb. megfejtéssel. Sőt ez nem csupán szövegszerkesztési lehetőség, hanem létező szövegekkel adatolható is. Az 1629-ben Lőcsén kinyomtatott Mesés könyvecske D2v lapján olvasható egyik találós kérdés így fogalmazódik meg: „Egy igen kis Clastromocskán, sem ajtó sem ablak nincsen, de még is csont és hús neve- kedik benne, és abból sok haszon jő. - Felelet: Az tyukmóny, az melyből a tyuk teljed.” Közismert, hogy ennek az első magyar nyelvű rejtvénygyűjteménynek a forrása az 1505 óta már nyomtatásban is megjelent ún. Strassburger Rätselbuch. Ebben a (modem számozás szerint) 139. - egyébként négysoros versikébe foglalt - szöveg így hangzik: „Rot (= rate!). Es ist ein kleines klösterlein, geet weder thur noch fenster darein, und wechst doch fleisch und bein darinn, davon hott man manchen gewyn. - Antwort. Ein ey doruss ein hün schleüffi.” Ez a szöveg a „klastrom” leírásakor az „építmény - nem építmény” meg az „élettelen - hús és csont” ellentétet használja fel. Még meglepőbb, hogy a Strassburger Rätselbuch versikéjét egy másik magyar ember is ismerte, le is fordította, mégpedig az eredeti versformáját követve (Vargha 1180. és 1181. szövegek): „Van egy klastrom torony nélkül, Világosít ablak nélkül, Lakik benne hús és vér, Embernek hasznot igér.” 1872-ben, illetve 1914-ben publikált változatok. Együttesen kiválóan illusztrálják az archaikus-szakrális szöveg- szerkesztést - csaknem fél évezred mélyéből. Ajánlom - ilyen hátteret és nem fantazmagóriákat kellene kutatni! Azt egyáltalán nem állítom, hogy imaszövegeink voltaképpen körmönfont szóbeli rejtvények, találós kérdéseink pedig kimódolt vallási misztériumok. Azt viszont határozottan úgy vélem, mindkét esetben régi műfajról van szó, amelyek szövegszerkesztésének egyes igen fontos elemei egymással is összevethetők, és éppen azért, mivel nemzetközileg is jól ismertek, biztosan állíthatjuk, hogy régiek. Imáink és találós kérdéseink szöveg- és szövegszerkezetegyezései hozzásegítenek ahhoz, hogy végre valóban történeti-poétikailag vizsgálhassuk őket. Erdélyi Zsuzsanna évszázadai bizony visszafelé sem állnak meg egy-kettőnél! 22
