Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Örsi Julianna: Vallási és nemzeti identitás a 20. századi anyakönyvek tükrében a Bodrogközben és az Ung vidékén
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. Nagytárkány' Nagytárkány 1848-ig jobbágyközség és földesurai vannak. A18. század utolsó negyedében a helyi társadalmat többségében a jobbágyok alkotják, de majd annyian vannak a zsellérek. A nemesek száma fele annyi, mint a zselléreké. A 19. század második felében nő a földnélküliek száma. A lakosság közel fele tartozik ide (napszámos, szolga, cseléd, pásztor), 1/3-a rendelkezik saját tulajdonú földdel. Mindössze egy nagybirtokos van. Az iparosok, értelmiségiek és kereskedők együtt a település lakosságának 1/5-ét teszik ki.6 7 A 19-20. század fordulóra a népesség számának növekedésével a szegénység aránya is nő, amelyből kiutat sokan az amerikai kivándorlásban találtak. A 18-19. századi adatok azt mutatják, hogy betelepülés is van a faluba. A 19. század első felében egy észak-déli vándorlási irányt mutatott ki a demográfus. Elsősorban ruszinok és zsidók költöztek be. A 19. század második felében (1869) Nagytárkány lakosságának mindössze 64%-a helybeli születésű, a többi első generációs betelepülő. A többség (az összlakosság közel egy negyede) közeli tájakról (Bodrogköz, Zemplén) érkezett. Bár nagyságrendben jóval kisebb, de mégis figyelemre méltó az Ungból (3,6%) és Szabolcsból érkezők (2,9%) aránya. Megjegyezzük, hogy a Nagytárkánnyal szomszédos Kistárkányról is közel ennyien (2,7%) települnek ekkor át. Ugyancsak jelentős a szomszédos Bély és Zemplénagárd kibocsátása. Közel ennyien cserélték fel a lakhelyüket Leányvárról és Kisvárdáról. Szórványos beköltözés van még Bereg, Abaúj, Sáros, Borsod, Ugocsa megyékből és előfordulnak távoli megyék, Erdély és külföld (Karintia, Bécs) is.8 Ahhoz hogy közelebb kerüljünk a helyi társadalom képét formáló külső hatások, a kultúrát alakító folyamatok megértéséhez, ezt a migrációs folyamatot más oldalról is be kell mutatnunk. A vallási megoszlás alakulásának adatai segítenek ebben. Ezen a tájon a 16-17. században a lakosság többször váltott vallást. A (római katolikus vallást átcserélték a lutheránus, majd a kálvini hitre.) 1700-ban Lelesz, Helmecz, Zétény és Battyán római katolikus közössége maradt meg. Bodrogköz többi települése reformált: Agárd, Alsóberecki, Bacska, Bodszög, Bodrogszerdahely, Boly, Kaponya, Karád, Luka, Nagygéres, Nagykövesd, Nagytárkány, Őrös, Perbenyik, Rad, Riese, Rozvágy, Szinyér, Vajdácska. A rekatolizáció hatására azonban elindult egy ellentétes folyamat. 6 Részletesebben lásd Örsi 2006. 477-503. 7 Lásd Tamás 2006. 145-178. 8 Lásd Tamás 2006. 145-178. 204
