Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Örsi Julianna: Vallási és nemzeti identitás a 20. századi anyakönyvek tükrében a Bodrogközben és az Ung vidékén
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. A 19. század közepén a korábban kálvinistaként nyilvántartott falvakban alig haladja meg a reformátusság a lakosok felét (55,92%), míg a katolikus plébániát folyamatosan fenntartott községeiben is a település lakóinak közel egynegyede (24,94%) református, egy hatoda görögkatolikus (17,45%).9 Az 1700-as ösz- szeírásban nem szereplő települések szempontjából fontos, hogy a környéken Kistárkány és Agcsemyő reformátusnak számít. (Kistárkányban a reformátusok aránya 69,83%), Ag-Csemyőben 70,36%). Összességében a reformátusok túlsúlya a Bodrogköz falvaiban mérséklődő folyamatot mutat a 19. században, illetve bizonyos településeken koncentrálódik. Az izraelitákat leszámítva színtiszta református falu Karád (98,93%), meghaladja a falu lakosságának háromegyedét a reformátusság Riese (87,83%), Luka (85,80%), Nagygéres (84,15%) községben. Felénél több református lakossága van Agcsemőnek (70,36%), Kistárkánynak (69,83%), Bodrogszögnek (64,79%), Nagykövesdnek (62,23%), Perbenyiknek 61,67%), Helmecznek (56,75%), Bácskának (55,17%), Vajdácskának (53,08%). A római katolikusok szinte teljes egészében megőrizték homogén közösségüket Leleszben (96,96%) és Rádban (95,78%). Nagytárkányban a lakosság fele római katolikus ekkor (50,42%). Ennél több még a római katolikus Zétényben (95,88%), Bottyánban (59,52%) és Őrösben (58,81%). A bemutatott településeken a 19. század közepén megjelent a görögkatolikus vallást követők csoportja is. Bodrogmezőt szinte színtisztán ennek tarthatjuk (98%), hiszen csak néhány izraelita (2%) színesíti a képet. A lakosság felét azonban máshol nem éri el. Megközelíti viszont ezt az értéket Bély (48,82%), Agárd (47,82%). Túlsúlyban vannak még Bodrogszerdahelyen (39,96%), Bolyban (36,65%). Nagytárkány lakosságának egy negyede görögkatolikus ekkor (25,13%). A térségben ekkor még nincs számottevő evangélikus közösség. Jelentősebb azonban az izraeliták száma. A legmagasabb az arányuk Kaponyán (22,09%) és Nagytárkányban 8,38%. Már a felekezeti adatok is jelzik, hogy a Bodrogközben a 19. század közepén a települések többsége magyar (református és római katolikus vallásúak), de nagyobb arányú ruszin beköltözést is láthatunk, amelyet a görögkatolikus vallást követők adatai is mutatnak.10 Ruszin falunak tekinthetjük Bodrogmezőt (Polena, Sztropkó). Ennél későbbre tehető a zsidóság megjelenése, de különösen gazdasági szerepük miatt a 19. század második felében számítanunk kell jelenlétükkel. 9 A 19. század közepére vonatkozó elemzést Fényes Elek statisztikája alapján végeztük el. Lásd Fényes 1851. 10 Adataink azonban nem teljes körűek, mivel nem elemeztünk minden bodrogközi falut, csak főleg azokat, amelyek az 1700-as kimutatásban szerepelnek, illetve nagyon közel fekszenek Nagytárkányhoz. 205
