Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Vass Erika: A Hunyad megyei Rákosd református gyülekezet
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. 130 fö vett részt), 13.30-tól Hosdáton, délután ismét Rákosdon (kb. 50 emberrel). December 26-án ismét Alpestesen vagy Kalánban kezdett, majd Rákosdon folytatta, délután nem Hosdátra, hanem Gyalárra ment. December 27-én ismét Alpestes/Kalán és Rákösd volt a sorrend (Erdélyben háromnapos az ünnep). December 24-én a délutáni istentisztelet után került sor a templomban a fiatalok által előadott betlehemes játékra, amit Batizán Attila felesége szervezett. Ezt az ajándékosztás követte: 40-60 gyermek kapott csomagot, nemcsak helybeliek, hanem azok is, akiknek a nagyszülei laknak Rákosdon. A csomag árának egy részét a szülők fizették be, amit a gyülekezet kipótolt. Volt olyan év is, hogy a katolikus Caritas petrozsényi szervezetétől németországi cipősdoboznyi ajándékokat kaptak (az utóbbi időben nálunk is népszerű ez az ajándékozási mód), és azt osztották szét a gyerekek között. Batizán Attiláék 2004-ben bevezették a kántálást is, amit akkor már nem gyakoroltak a rákosdiak. December 25-én a fiatalok és a presbiterek a lelkésszel együtt a délutáni istentisztelet után végigjárták azokat, akik jelen voltak az istentiszteleten. Ez a szokás csak 2-3 évig élt, az emberek többsége inkább otthon maradt. Batizán Attila átvette és megőrizte azt a szokást, ami régen más településeken is megvolt: szilveszter éjjel a gyülekezet tagjai a templomtorony alatt találkoztak, és énekléssel köszöntöttétek az új évet. Szilveszter napján és újév napján is délelőtt van istentisztelet. Az ökumenikus imahétre 2005-2010 között többnyire református lelkészeket hívtak meg, egy-egy alkalommal római katolikus, unitárius, evangélikus papot, két-két alkalommal pedig baptista lelkészt és pünkösdista prédikátort. 2010 januáijától hetente jelenik meg a Rákosdi Hírlevél: A/4-es lap méretű kiadvány, egy-egy szépirodalmi részlettel (elsősorban olyan idézetek, melyek a nemzeti identitás elmélyítését célozzák meg) és helyi információkkal, melyek a lokális identitást erősítik. A rákosdiak 2006-ban építettek ki testvérgyülekezeti kapcsolatot a Kovászna megyei nagyborosnyóiakkal. A kapcsolat alapját az adta, hogy Batizán Attila egyik évfolyamtársa Nagyborosnyóra került lelkésznek. Azóta minden évben meglátogatja egymást a gyülekezetből egy-egy csoport, közös kirándulást is szerveznek, az istentiszteleten pedig a vendég lelkész hirdet igét. Ennek hatására baráti kapcsolatok is kialakultak. Ezen a szálon keresztül is megtapasztalhatták a rákosdiak, milyen az, ahol csak magyarul beszélnek, illetve azt, hogy a tömbmagyarság nem hagyta magukra őket, hanem velük vannak. E kapcsolat kiépítésének hatására a politikum is megérezte az ebben rejlő lehetőséget, és a két megye testvériségre lépett, ami a civil életre, iskolákra, templomokra lett hatással. 200
