Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Vass Erika: A Hunyad megyei Rákosd református gyülekezet
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. Nagyhéten, vagyis úrvacsoraosztás hetében minden reggel és este harangoznak, jelezvén, hogy ez a hét egy kicsit más. Azon a héten istentisztelet karácsonykor és húsvétkor hétfőtől kezdve minden este; reformáció, újkenyér ünnepekor pedig szerdától van. Ilyen alkalmakra 12-15, néha 20 személy megy el. A hívek még év elején vagy előző év végén feliratkoztak, hogy valamely úrvacsorához az ő családjuk adhassa a kenyeret és a bort, amiből sok bonyodalom származott, mert nem mindenkinek jutott hely. Ezért Batizán Attila és a gondnok azt a rendszert vezették be, hogy egy-egy alkalomra 3-4 család ösz- szeáll, és közösen adják a kenyeret és a bort. Kenyeret otthon már nem sütnek, a kemencéket elbontották (hiszen közel a város és a pékségek), hanem egy alpestesi pékségből rendelik meg erre az alkalomra, ami legalább nagy méretében és kerek formájában emlékeztet a házi kenyérre. Rákosdon van helyi bor, de úrvacsorához inkább boltban vásárolnak jobb minőségű bort. Többnyire fehér bort adományoztak a hívek, de vörös is volt nem is egyszer. Úrvacsoraosztásra általában több kenyér és bor gyűlt össze, mint amit elfogyasztottak, ezért az istentisztelet után a gyülekezeti teremben, jó idő esetén pedig a szabadban rendeztek szeretetvendégséget. Ez nem a férfiak kiváltságának számított, azon mindenki részt vett. A hívek a kenyér és a bor fogyasztása közben beszélgetéssel töltötték az időt, ami szintén a közösség megerősítését segítette elő. Rákosdon álló úrvacsora van, vagyis a hívek az úrasztala körül állnak, és a lelkész megy körbe. Először a férfiak jönnek ki életkor szerint: a legidősebb legelöl, hátul a legfiatalabb, de kizárólag csak a házas emberek. A lelkész előbb a kenyérrel megy körbe, majd a borral. Úrvacsoraosztáshoz három kelyhet használnak: egyet a férfiak, egyet az asszonyok, egyet pedig a még nem házas férfiak és nők. A férfiak után kijönnek az ifjak, akik konfirmáltak, de még nem nősültek meg. Őket az asszonyok követik, ilyenkor már másik éneket énekel a gyülekezet. Az asszonyok általában két részben állnak ki, mert egyszerre legfeljebb 30-35 fő fér el az úrasztala körül, és kb. 70 asszony szokott részt venni. Ilyenkor nagy tolongás alakul ki, mindenki keresi a saját kor szerinti helyét és azt, hogy az első vagy második csoportba fog kiférni. Ekkor a gondnok is besegít. Végül a hajadonok állnak ki, ilyenkor megint egy másik éneket énekel a gyülekezet. Vénlányok közül volt, aki egy idő után átállt az asszonyok közé. A szombat és vasárnap délutáni istentiszteleteket még a Batizán Attila előtti lelkész kiiktatta, mert nem volt rá igény. Szórványban a lelkésznek ünnepek alkalmával sok feladata van. így pl. december 25-én 9 órától Alpestesen vagy Kalánban tartott istentiszteletet (mikor melyik tartozott hozzá), 11 órától Rákosdon (kb. 199
