Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Vass Erika: A Hunyad megyei Rákosd református gyülekezet
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. is kell lennie (itt ismét a közeli város hatása érezhető). Am mire elkészült a ravatalozó, mindenki elfogadta azt, a fiataloknak pedig könnyebbség, hogy nem kell az egész házat átrendezniük. A temetésre akár 130-an is elmennek, hiszen ez a halott iránti tiszteletadás jele. A ravatalozóból a halottat beviszik a templomba, a szószék elé. Régebben ilyenkor a pap ment be először, utána a gyülekezet, ám egy részük kint maradt; ezért Batizán Attila megfordította a sorrendet: ő megy be utoljára, így mindenki jelen van a liturgián. Ezt követően mennek ki a sírhelyhez. A templomban is csak magyar nyelven szól a lelkész a hívekhez, csak a sírnál szólal meg románul is (igeolvasás, prédikáció, Miatyánk mindkét nyelven). Batizán Attila idejében vegyes házasságban élt reformátust nem temettek az ortodox temetőbe, de olyan példa volt, hogy az ortodox pópa jött át a református temetőbe az ortodox házastársat a korábban elhunyt református fél mellé temetni. Ez szintén a református közösség erejét mutatja. Ilyenkor az ortodox templomból indult a menet, a református templomba nem mentek be, hanem egyenesen a sírhoz. Amikor Batizán Attila 2004-ben Rákosdra került, az első temetés után meghívták őt is a torba, amit a kultúrotthonban rendeztek. Leves, töltött káposzta volt a menü, közben a résztvevők énekeltek, a végén pedig egy templomi éneket kocsmadalként fújtak el. Ezután a lelkész és a gondnok hatására elmaradt a tor (Hunyad megyében a református egyház próbálja ezt visszaszorítani, mert ortodox szokásnak tartják), helyette (szintén ortodox hatásra) az elhunyt hozzátartozói a temetőkapunál kalácsot, pálinkát osztanak a jelenlevőknek, de van, aki nejlonzacskóban virslit és egy dobozos sört is adott. A Kós Károly által fölvázolt temetői rend19 most is érvényes, a jövevények többnyire annak a sírhelyére temetkeznek, akinek a házát megvásárolták. Csupán egy-két eltérés van ettől: 2009-ben, 36 évi szolgálat után hunyt el a kántor, aki Szilágyságból került ide. A helybeliek azt javasolták a feleségének, hogy annak a családnak az övezetébe temessék el, akinek a házába költöztek, ám a feleség ragaszkodott ahhoz, hogy kiemeltebb helyre kerüljön a félje, és így a templomhoz vezető út mellett temették el. Az utóbbi időben pünkösdisták és baptisták is kértek sírhelyet, őket hátul, az idegeneknek fenntartott részben temették el. Van közöttük román és magyar személy is, itt az számított, hogy ezek a kisegyházak tanításuk tekintetében a református valláshoz állnak közelebb, nem az ortodoxhoz. A helybeli neoprotestánsok nem tősgyökeres rákosdiak, őseik által nem is kötődnek a helybeli ortodox egyházhoz. 19 Kós 1972. 238-247. 197
