Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Vass Erika: A Hunyad megyei Rákosd református gyülekezet

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. A presbitérium a gondnokkal együtt 12 rendes tagból, 3 póttagból és az egyházfiból áll. Pár évvel ezelőtt vezették ismét be ezt a tisztséget, hogy még egy embert aktivizáljanak. Az egyházfi feladata a bor kitöltése az úrvacsora­osztáskor (a 2000-es évek elején, amikor még házi bort adtak a hívek, az egyházfi elment a házhoz úrvacsoraosztás előtti napon, és korsóval elhozta a bort). Az egyházfi és a pótpresbiterek a havi egy alkalommal tartott gyűlé­seken, közmunkákon jelen vannak, de nincs szavazati joguk. Batizán Attila azonban nagyon ügyelt arra, hogy tanácsaikat kikérje, a közösség teljes jogú tagjának érezzék magukat. Fazekas József gondnok szíwel-lélekkel viseli feladatát, megbecsültségét az is jelzi, hogy 2008 óta ő az egyházmegye fő­gondnoka. A presbiterek közül 2010-ben 3, korábban 4 nő volt, de bizonyos kérdések megvitatásakor a férfiak nem örülnek nekik. Azt mondják, kettő még elmegy, de három már sok. Persze az asszonyok is kiveszik a részüket a munkából (pl. térítőt varrnak a templomba, a gyülekezeti termet takarítják), de az építkezése­ken nem tudnak segíteni. A férfiak közül többen sérelmezték, hogy asszonyok is szavaztak, amikor pályázati pénzből autót vettek az egyházközségnek. A fér­fiak masszív Daciát akartak, az asszonyok pedig inkább szebb nyugati kocsira szavaztak. Amikor ennek fenntartási költsége egyre nőtt, a férfiak még jobban kiálltak az érveik mellett, és másodjára már Daciát vettek. A rákosdi presbitérium fiatal: legidősebb tagja 1947-ben született, ketten 35 év körüliek, a többiek pedig 40-55 év közöttiek. Iskolázottság szempont­jából is jó a helyzet: egy fő kivételével mindenki érettségizett, ráadásul a többség egyetemet végzett vagy érettségi után valamilyen továbbképzést. így könnyen megérttette velük a lelkész, miért van szükség egy-egy új projektre, így nyilatkozott róluk Batizán Attila: „Vállalnak, ötletekkel jönnek, és büsz­kén mondom, hogy ez egy nagyon jó presbitérium. Fiatalok, másként gondol­kodó emberek, nem kell őket győzködni, hogy kell víz, fürdőszoba, vagy hogy na, szervezzünk valamit... Rájöttek, hogy nem a pap az egyháznak a közepe, hanem a presbitériumnak is sok feladata van, és végzik. Nem könyvelek, köz­munkákra gondom nincs, rendezik, ami kell. Ezzel máshol mindenütt a lelké­szek foglalkoznak. Lassan kezdik megérteni, hogy nem körülöttem forog az egyház, és ez jó.” Még első évben közmunka keretében felújították a papiakkal szemben levő gazdasági épület egyik helyiségét, ez lett a tanácsterem. A presbiteri gyűlések magyarul zajlanak, csak egy fő volt, aki nem mindent értett (román egyetemet végzett, majd hosszú ideig a Zsil völgyében dolgozott, onnan költözött haza), 193

Next

/
Thumbnails
Contents