Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Vass Erika: A Hunyad megyei Rákosd református gyülekezet
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. fiatalkorában, családja környezetében választotta ezt a vallást. A pünkösdisták összetartóak, egy nagy család, átlagban 5-8 gyermek van egy-egy családban. Egy idős, Moldvából jött házaspár is ide tartozik, 14 gyermekük van, közülük nyolcán élnek a faluban, mindegyiküknek 6-6 gyermeke van, illetve némelyiknek már unokája is. A kisegyházakhoz tartozók Vajdahunyadra járnak isten- tiszteletre. 2002-ben a népszámlálás szerint 48 római katolikus élt a településen. Ok többnyire magyarok, sokan reformátusokkal kötött házasság révén kerültek a faluba. Akik gyakorolják vallásukat, a városba járnak misére, illetve gyakran a helyi református istentiszteletre, mert azt kényelmesen elérik, és kedvelik a lelkészt. A katolikus fiatalok közül hárman Batizán Attilához jártak ifjúsági órára, mert összetartó közösséget tudott kovácsolni, pozitív visszhangja volt a fiatalok körében. Egyik ilyen család a nagy ünnepek első napján a városba megy misére, de délután és az ünnep másodnapján a helyi református templomba jár. Olyan is előfordult, hogy első napján a református templomba jött el a család, a feleség a féijével együtt úrvacsorát vett, és másnap bementek a vajdahunyadi katolikus templomba. Ilyen házasságok esetén a korábbi gyakorlattal szemben mindkét fél megőrzi a saját vallását, a gyermekeket sokszor nemük szerint keresztelik meg: a fiúk az apjuk, a lányok az anyjuk vallását követik. A családnak az a fontos, hogy együtt töltsék a vasárnapot, tehát nem a felekezeti hovatartozás határozza meg, hogy ki melyik templomba megy, hanem egyszer ide, egyszer oda. A továbbiakban a Batizán Attila idején (2004—2010) kialakult szokásrendet mutatom be. Batizán Attila a teológia I. évétől kezdve járt Hunyad megyei szórványokba, 2 évig szórványmisszió-felelős diák is volt. Innen jött az az elhatározása, hogyha végez, szórványterületen szeretne szolgálni. Evfolyamel- sőként ő választhatott először az évfolyama elé tett állomáshelyek közül, míg korábban sokan nem önszántukból kerültek Hunyad megyébe. Batizán Attila 2010 novembere óta a Marosvásárhelyhez közeli Szentgericén szolgál. Utóda, Mózes István Petrozsényből került ide. Batizán Attilához az alábbi gyülekezetek tartoztak: Rákösd és Gyalár (2004— 2010), Hosdát (2005-2010), Bácsi (2007-2008), Alpestes (2008-2009), Pusztakalán (2007-2009). 2010. december 31-én a rákosdi gyülekezet 220 tagot számolt, ebből kb. 180-an laknak helyben, a többiek Vajdahunyadon vagy másutt, de ide fizetik az egyházadót, ez is a szülőfaluhoz kötődés kifejezése. Vasárnaponként átlag 40-50 fő vesz részt az istentiszteleten, sátras ünnepek alkalmával (főleg karácsonykor, húsvétkor) 110-130 fo, kisebb ünnepeken (pl. reformáció ünnepén) pedig 70-80 fő. 192
