Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Vass Erika: A Hunyad megyei Rákosd református gyülekezet
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. keresztszülő nem tud magyarul, akkor a prédikáció előbb magyarul, majd röviden románul is elhangzik, ezt követően pedig a kérdéseket magyarul és románul is felteszi neki a lelkész. Rákosdon egy, legfeljebb két pár keresztszülőt hívnak, míg a Székelyföldön akár hét-nyolc párt is. Ha a nemzetiséget nézzük, akkor 1850 és 2002 között majdnem felére csökkent a magyarok száma (476-256 fó), a románoké pedig megduplázódott (161-334 fő).16 Az 1910. évi létszámhoz képest harmadára esett vissza a reformátusok száma. A fogyatkozásban a városba költözés és a vegyes házasságok mellett a gyermekszám csökkenése is közrejátszott. 1903-ban a lelkész az egykézésre (azaz egy gyermek vállalására) panaszkodott.17 A hivatalos népszámlálási adatok szerint 2002-ben több volt a román (334 fő), mint a magyar (256 fő), valójában viszont a románok közül kb. 100-150 fő cigány. A cigányok románnak vallották magukat, noha magyar eredetűek. Az első generáció a kollektív idején Székelyföldről érkezett a faluba, és a kollektívnál tehénpásztorként helyezkedtek el, ők jól tudtak magyarul. A fiaik is tudnak még magyarul, viszont az unokák már nem. Régen több volt a magyarság, a románok is beszéltek magyarul, hiszen együtt nőttek föl, elfogadták egymást. Az 1950-es években a gyerekkori barátságokból, együttes játékokból adódóan olyan is előfordult, hogy magyar húsvétkor a magyar legényekkel románok is elmentek meglocsolni a lányokat, elsősorban a vegyes házasságból származó fiúk. Ok is értették, hogy miről beszéltek a magyar legények és lányok. Inkább azok sérelmezik a magyar nyelv használatát, akik az 1960-as évektől Olténiából, Moldvából érkeztek Hunyad megyébe, mert nekik nem voltak itt gyökereik. A felekezeti adatokból az derül ki, hogy az 1910. évi népszámlálás óta apad a gyülekezet létszáma (az 1910-1930 közötti fogyásban az I. világháború is közrejátszott). 1930-92 között felére csökkent a lélekszám (524-220),18 a többség most is idős, 50 év feletti. Felekezeti hovatartozás szempontjából a románok és a cigányok között nagyon sok pünkösdista van (itt konkrét adatok csak a 2011 végi népszámlálás eredményeinek közzététele után várhatók), nem mindenki ortodox. A neoprotestáns felekezetek a beköltözött románok körében népszerűek. A reformátusok közül senki nem ment át kisegyházakhoz, még a bejövök közül se, csak egy szilágysági baptista asszony költözött a faluba, de ő még 16 Varga E. 2009a. 10. 17 Hunyad m. ref. egyhmegye vizsgálati jegyzőkönyvek, 1903. év. A Kolozsvári Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltára E.f. 39. 18 Varga E. 2009b. 6. 191
