Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Köteles György: A katolikus egyesületek hitéleti, kulturális és társadalmi szerepe a Pest megyei Monoron, 1763–1949

kének népének-feldolgozásait és régi mesterek többszólamú karműveit.64 Táncaikban az Operaház színpadán látott balett-stílustól a folklór felé vezető úton haladtak.65 Színpadi előadásaikban a társaság életkorának megfelelően helyet kaptak énekes mesejátékok, így Poldini Ede, akkoriban az Operaház repertoárján is szereplő gyermekoperái (Csipkerózsika, Hamupipőke, Vasorrú bába). Ezeket a kántor kísérte zongorán. A díszleteket-jelmezeket részben maguk készítették, részben a Legényegylet kellékeit használták. A csoport 1940-ben 54 tagot számlált, működésének másfél évtizede során összesen mintegy 120 tagja volt.

AII. világháború küszöbén, utolsóként, még egy társaság jött létre, a Monon Katholikus Kör. Alakuló közgyűlésén, 1939. január 8-án, mintegy 200 hívő van jelen. Programját dr. Sandula Imre plébános hirdeti meg: „Itt nincsen társadalmi és politikai kasztrendszer, csak egy: katolikus!” A feladat: a katolikusok egy táborba tömörítése, egy olyan korban, amikor „mindenütt szervezkednek valamilyen célból.” A tagnévsorban 52 személy szerepel, ők - főszolgabírótól az iparosig és földművesig - lefedik a helyi társadalmat.66 Ha 1902-ben (a Fölművelők Egyletével kapcsolatban) a katolikus elzárkózást rótták fel a plébánosnak, most annál élesebben tűnik ki a katolicizmus (társadalmi megosztottságon és politikai ellentéteken túllépni igyekvő) egyetemessége, még hogyha az adott történelmi pillanatban a nemes szándék nem is hozhatta meg a várt eredményt.

A háború végeztével, az átélt súlyos megpróbáltatások nyomán a hitélet és a katolikus egyesületek tevékenysége is fellendült. 1945 karácsonyán az ’összes katolikus egyesületek’ színpadra állították az egyházközség történetét. 1946- ban a hívek adakozásából kijavították a Szent József Otthon háborús sérüléseit, ahol 1946 és 1947 nagyböjtjében is ’vallásos kultúrdélutánokat’ tartottak, a neves vendég előadók között Sík Sándor is szerepelt. 1947-ben a templom renoválására tartottak színielőadásokat. A Szent Teréz Egyesület és az akkor már hivatalosan feloszlatott Legényegylet tagjainak összefogásával színpadra állítják Sík Sándor: István király c. tragédiáját. Új közösségek alakulnak: „az egyházközség női csoportja” és „a szülők szövetsége”.67 Megtérés, élni és tenni akarás.

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

64 Harmat-Sík 1932, Bárdos-Kertész-Koudela 1935.

65 A csoport vezetője, Pollich Julianna maga rendszeres operalátogató; néptánccal cserkészvezetőképző tanfolyamon és a negyvenes években a magyar vidéket járó Molnár István révén ismerkedett.

66 VPLConsociatio 2308/1939.

67 História Domus II. 42-41.

167