Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Köteles György: A katolikus egyesületek hitéleti, kulturális és társadalmi szerepe a Pest megyei Monoron, 1763–1949

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

Közben a politikai helyzet mind szorongatóbbá vált: államosították az iskolát (1948), a társadalmi egyesületeket feloszlatták, a többiek munkája ellehetetlenült. 1946-ban, a legényegylet utolsó gyűlésén, a plébános „zsúfolásig megtelt teremben” olvasta fel a feloszlatásról szóló belügyminiszteri rendeletet.68 A Szent Teréz Egyesület nem szerepelt állami nyilvántartásban, így hivatalosan a feloszlatás sem érintette, ám 1949 nyarán, az egyesületek között utolsóként, ez a társaság is beszüntette működését. (Tagjai közül sokan megérték a rendszerváltozást, 1990 után évente összejöttek, közös szentmiséken pedig néhány tételt is felelevenítettek egykori repertoárjukból.)

4. A katolikus egyesületi élet társadalmi szerepe

A falusi egyletek hasznát Bodor Antal már 1923-ban felmérte. Pótolhatatlanok, hiszen úgyszólván egymagukban vállalják „a sokféle iskola, könyvtár, múzeum, színház, tanfolyam művelő és lelket nemesítő munkáját”.69

Gunst Péter pedig a rendszerváltoztatás előestéjén mutatott rá: az egyesületek jelentőségét egy olyan korszakban, amikor a nép széles rétegei mindössze négy-hat elemit végeztek, ími-olvasni csak üggyel-bajjal tudnak, könyvet, újságot a módosabbak is ritkán vesznek, aligha lehet túlbecsülni.70

1763 és 1949 között tizenhét monori katolikus egyesületről gyűjthettünk adatokat. A településen - főként a kiegyezés után - szépszámú egyéb: református, zsidó, és felekezeti kötődés nélküli, „civil” társadalmi szerveződés élt (Járási Kör, Úri Társalgó, Sportklub, honvéd- és tűzoltóegylet, polgári, tisztviselő, iparos, kereskedő és gazdakörök, dalárdák, versmondó és színjátszó csoportok, nőegyletek stb.); a katolikus egyletek száma alig kisebb, mint a többié együttvéve. Ez az arány a katolikus egyház vezetői és tagjai részéről egyaránt erős társadalmi aktivitást igazol.

1920 után már a katolikus felekezet Monor legnépesebb egyháza.71 Számarányán túlmutató jelentőségét azonban akkor mérhetjük fel, ha tekintetbe vesszük, hogy az egyház a közélet legkülönbözőbb színterein is jelen volt;

68 I.m. 43.

69 Bodor 1923. 43.

70 Gunst 1987. 127-132.

71 Az 1925. évi egyházmegyei névtár (a filiák lélekszámát is tartalmazó) adataiból számítva. Az 1933. évi névtár közöl településekre lebontott lélekszám-adatokat. Eszerint Monor összlakossága 12 886 fö, ebből katolikus 5871 fö, azaz 45,5%. A fennmaradó rész megoszlik a különböző protestáns felekezetek és a zsidók között. Lásd Schematismus eléri dioecesis Vaciensis pro anno a Christo nato 1925. Budapest, Pallas RT. Nyomdája; pro anno (...) 1933. Vác, KapisztránNyomda.

168