Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Köteles György: A katolikus egyesületek hitéleti, kulturális és társadalmi szerepe a Pest megyei Monoron, 1763–1949
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. a hívek kulturális és közéleti aktivitásának, társadalmi felelősségvállalásának biztosítanak teret. Az egyes célok, feladatok közötti határok már ekkor és később is el-elmosódnak, a helyi szerveződések jellegzetesen „többfunkciósak”. A hazai oktatásügy 1868. évi újrarendezése32 során az iskolaügyek intézése és az iskolák helyi felügyeletének biztosítása érdekében, miniszteri kezdeményezésre országszerte népnevelési egyletek alakulnak. 1868-ban a monori plébánia mellett egy 33 tagú testület áll fel a plébános elnöklete alatt, nyolctagú választmánnyal. 1871-ben feladatait átveszi az iskolaszék, amely előbb 18 tagú, majd létszáma - a katolikus község lélekszáma alapján engedélyezett - 12 tagra csökken, 6 póttaggal. Mind a Római Katolikus Népnevelési Egylet, mind az örökébe lépő iskolaszék ellátja az egyháztanács feladatait és a szorosan vett iskolaügyeken túl (tandíjbeszedés, az iskolai mulasztások ellenőrzése, tanítóválasztás) a legkülönfélébb kérdésekkel foglalkozik az egyházi adótól a püspöklátogatások szervezésén át a templomi ének fellendítéséig. Tevékenysége a jegyzőkönyveknek köszönhetően, egészen a tárgyalt korszak végéig jól dokumentált.33 Bizonyítja, hogy az egyház sikerrel szervezte meg a helyi társadalmat, hatékonyan épített a hívek - különben más keretek között is jól érzékelhető - aktivitására. Két törekvés találkozott. Az egyházi vezetés felismerte a hívek összefogásának szükségességét, a hívekben pedig élt a „lelki éhség és a nagyobb elköteleződés vágya”, ezért a következő évtizedekben a helyi egyház is „válaszolni tudott a modem kor kihívásaira”.34 3. A katolikus társadalom önszerveződése a 20. században A századfordulótól kezdve újabb, jelentős társadalmi átalakulás zajlik le Monoron, az ipari munkásság nagyszámú megjelenésével. A káptalani földekről ugyanis fokozatosan kiszorulnak a helybeliek: árverésen rendre idegenek nyerik előbb a bérleti jogot, azután magát a földet is, az így ’felszabaduló’ tömegeket pedig részint az ez idő tájt létesülő helyi nagyüzemek, részint Pest, Kőbánya, Kispest gyárai szívják fel. Mindeközben, a fővárosból kiköltözőkkel, Monor népessége is gyors növekedésnek indul.35 A helyi társadalom tehát 32 Az 1868. évi XXXVIII. törvény a népoktatás korszerűsítéséről. 33 A monori Népnevelési Egylet majd Iskolaszék jegyzőkönyve I—II. 1868-1921; a monori Római Katolikus Egyháztanácsjegyzőkönyve II—III. 1923-1944; a monori Szent Imre elemi népiskola jegyzőkönyve (1935/36-1946/47). 34 Gárdonyi 2010. 33. 35 Kiss-Marunák 2005. 5. 161
