Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Köteles György: A katolikus egyesületek hitéleti, kulturális és társadalmi szerepe a Pest megyei Monoron, 1763–1949
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. nemcsak „felfelé”, hanem „lefelé” is nyílik és elkerülhetetlenül polarizálódik. A munkásság, valamint más - modem szóhasználattal - anyagi létfeltételeiket tekintve ’leszakadó’ néprétegek hitéletbe vonása, műveltségi szintjének emelése, moráljának és társadalmi felelősségtudatának nevelése a katolikus egyház számára (is) új feladatokat támasztott, amelynek legfőbb keretét az egyházközség megalakítása és az annak bázisán kibontakozó egyesületi élet jelentette. A bevezetőben utaltunk rá: az egyházközség fogalma és jogállása, azóta, hogy a polgári jogfejlődés eredményeképpen megszületett, többször is lényeges módosuláson ment keresztül. A monori plébánián a Tanácsköztársaság bukása után, egyesületi formában jött létre a katolikus egyházközség. Jogi háttere akkor még sem állami, sem egyházi oldalról nem volt tisztázott: mint a História Domus fogalmaz, „csak úgy gyors elhatározással” szervezte meg a plébános, „a nagyobb károk elkerülésére”.36 A kiszámíthatatlan politikai fordulatok sűrűjében és az egyház teljes jogfosztásától félve, a fővárosban már 1918 őszén egymás után alakultak egyházközségek. Monor a fővárosi példát követte. 1919. november 23-ára ’nagygyűlést’ hívtak össze (a községi elöljáróság írásos igazolást adott arról, hogy a hirdetményt dobszóval közzétették), ezen mintegy ötszáz, mindkét nembeli felnőtt lakos jelent meg (a plébánia lé- lekszáma ekkoriban - filiákkal együtt - hatezer fő37). A gyűlésen elfogadott ún. autonómia-szabályzat rögzíti egyebek között az egyházközség szerveinek működését. Az évente összehívandó közgyűlés dönt az egyházi adó mértékéről, választja az egyháztanács tagjait és felügyeli az ingatlanok adásvételét. A közgyűléseken az egyház minden 24 éven felüli adófizető tagja részt vehet. A közgyűlés határozatképességét 200 főben rögzítik. A szabályzat értelmében a képviselőtestület hatáskörébe tartozik „minden, az egyházat és iskolát érintő ügy, kivéve azt, ami a hitélet- és isteni tiszteletre vonatkozik”.38 A szabályzat még többször módosul, a kétszáz fős limitet pedig nem lehet tartani, ám a lényeg változatlan, amennyiben - mint erre Gergely Jenő tágabb összefüggésben rámutat39 - az egyházközségeken keresztül a katolikus közélet szervezésében tért nyer a civil társadalom. Ez a mozzanat az egyesületi élet két háború közötti fellendülésében meghatározó. Az egyházközség maga pedig természetes keretéül szolgál a különböző célú, összetételű társulások együttműködésének. 36 VPL Acta Parochiarum Monor 95/1929. 37 Schematismus eléri dioecesis Vaciensis pro anno a Christo nato 1920. Váczi Keresztény Nyomda Rt. 38 VPL Acta Parochiarum Monor 92/1926. 39 Gergely 1997. 162
