Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Köteles György: A katolikus egyesületek hitéleti, kulturális és társadalmi szerepe a Pest megyei Monoron, 1763–1949
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. KÖTELES GYÖRGY A katolikus egyesületek hitéleti, kulturális és társadalmi szerepe a Pest megyei Monoron, 1763-1949 Az egyesületek történetének, tevékenységének áttekintése, sajátos társadalmi szerepének feltárása során előbb-utóbb kényszerűen szembesül a kutató azzal a heterogenitással, amely a téma irodalmát a terminológia és a tipológia terén jellemzi. Az egyesület fogalmának meghatározása tudományáganként változó, másként íija le a történész, a szociológus, másként jelenik meg a világi és az egyházjogban. A különböző elnevezésű társulások rendszerező áttekintésére, tipizálására is többféle elméleti modell és gyakorlati megoldás létezik. A fogalmat illetően témánk szempontjából két megközelítés érdemel különös figyelmet. A Magyar Katolikus Lexikon szerint az egyesület „meghatározott cél érdekében önként és tartósan egymáshoz csatlakozott személyek jogilag is szervezett összessége.”1 Ez a definíció, minden differenciáltsága mellett, olyan széles, hogy a hagyományos értelemben felfogott egyházközséget is magában foglalja. A kánonjog alapján ma egyesület és egyházközség világosan elkülönül,1 2 a közöttük húzódó határvonal azonban - figyelemmel az ’egyház- község’ koronként eltérő értelmezésére - nem mindig volt egyértelmű. Jellemző módon az 1988. évi Magyar Katolikus Almanach is, bár a két szerveződést megkülönbözteti, az egyházközségek és az egyesületek történetét együtt tárgyalja.3 Célszerűnek mutatkozott, hogy monori vonatkozásban, a szorosan vett egyesületek mellett, számításba vegyük magát a római katolikus egyház- községet, annak egyesületi jellemzőit és funkcióit is. Más kérdéseket vet fel, ha az egyesületet, mint társadalmi feladatok megoldására szolgáló önszerveződést tekintjük, amely közhasznúnak minősülő célok szolgálatában áll.4 Az általunk vizsgált településen a polgári önszerveződés 1 Diós 1993-2010. ’egyesület’ 2 Diós 1993-2010. i. h., valamint Erdő 1997. 3 Póka 1988. 4 Tóth 2005. 44. 156
