Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Köteles György: A katolikus egyesületek hitéleti, kulturális és társadalmi szerepe a Pest megyei Monoron, 1763–1949

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

mintája kétségkívül a reformkori Pest. Tóth Árpád, a pesti egyesületek társadalomtörténetének kutatója szerint ’a korszak logikájához’ a közhasznúság következő változatai illeszkednek: „1. a szegények, nyomorúságba jutottak megsegítése; 2. a tagok kölcsönös segítségnyújtása; 3. a társas élet előmozdítása; 4. a közösség kulturáltságának emelése, a tudás teijesztése; 5. valamely gazdasági ág érdekeinek szolgálata; 6. azonos foglalkozásúak, képzettségűek közösségének szervezése.”5 Kétségtelen, hogy a felsorolt kritériumok egy része a felekezeti egyletek esetében is teljesül, még akkor is, ha ezt nem főcélként fogalmazzák meg. Ezért indokolt a különböző helyi szerveződések tényleges tevékenységének egészét szem előtt tartva elemezni a kereteik között kibontakozó, koronként változó mértékű és irányú társadalmi-közösségi aktivitást.

A magyar vidékre vonatkozó egyesületi kataszterek mindmáig hiányosak. A Faluszövetség 1922-es felmérése a település jegyzőitől bekért nyilvántartás alapján, kérdőívek útján történt, ám tízezer kérdőívre csupán néhányszáz válasz érkezett. Az 1920. évi népszámlálás szerint 12 190 lakosú Monoron a felmérés kilenc egyesületet ír össze, közülük egy római katolikus (a legényegylet).6 - Bővebb a közigazgatási, illetve statisztikai adatokra építő 1988-ban megjelent címtár. A kiadvány, amely minden, kulturális működést is kifejtő egyletet igyekszik összegyűjteni, a reformkortól 1945-ig tizenhárom monori egyesületet sorol fel, de ezek között is csak egy-egy katolikus, illetve református szerepel.7 - A helytörténeti kutatás 1867-1914 között 23 - hosszabb-rövidebb életű - civil szerveződésről tud (az első még 1854-ben alakult), közöttük kettő katolikus.8 A katolikus egyletek valós súlyáról, a helyi társadalom életében betöltött szerepéről teljesebb képet a plébániai és egyházmegyei levéltári források,9 sajtókiadványok, emlékiratok adatainak számbavételével nyerhetünk.

1. A település története

Monor Pest megyéhez és a Váci Püspökséghez tartozik. Története a 14. század második felébe vezethető vissza, első okleveles említése 1398-ból, templomáé 1401-ből való. A török hódoltság idején a falu többször elnéptelenedett, analógiák alapján feltehető, hogy az újranépesedés legalább részben a korábbi lakosok visszatérésével történt. A lakosság a török időkben protestáns hitre

5 I.m.47.

6 Bodor 1923. 26.

7 Pór 1988. 753.

8 Kiss-Németh 2000. 18-19.; Kiss-Marunák 2005. 6.

9 Ezeket az irodalomjegyzékben Levéltári források cím alatt soroljuk fel.

157