Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Földvári Katalin: „Terítsd ránk védő palástod, óvj meg minden bajtól…” A Szűzanya az álmokban és látomásokban Máriapócson

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

magyarázható, hogy a „szép” jelző bizonyos jelentésterületeken a „szent” szinonimája. Magába foglalja a tisztaság, a szűziesség, a makulátlan szent kezdet jelentését.13 A Szűzanya szépségének témája már a 13. századtól kezdve a különböző írásokban is megjelenik. Nagy Szent Albert (1200 k. - 1280) Mariale című munkájában kifejti, hogy Mária szép, fiatal, fekete hajú lány volt. Arcából, amelyet tejbe mártott rózsához hasonlít, kiragyogtak csillogó, fekete szemei. Kezdettől fogva lélekben tiszta, bűntől érintetlen volt. Temesvári Pelbárt Stellarium című müvében elmondja, hogy a Szűz e tekintetben is a legjobb kellett, hogy legyen, hiszen nemesebb lélekhez nemesebb test tartozik. Mária itt egy átlagos testalkatú nőként jelenik meg, fehér bőrrel, feketébe hajló hajjal és fekete szemekkel.I4A magyar kolostorirodalom és kódexeink is áradoznak a Szűzanya szépségéről. Az Érdy-kódex Szűz Mária alakját költői hasonlatokkal és metaforákkal úja le: „az szép gyenge rózsa”, „ez a tengeri szép csillag, örök életnek uta és üdvösségnek kapuja”, „szép olajfa”, „szép fényes nap”.15 Sávai János vizsgálata szerint a gyergyói officiumos könyvben is megjelenik a „Szép Szűz” képe: „[...] szép hajnal-csillag, szentségedet, szépségedet, szépség tárháza, égnek szép háza.. .”16

2. Szűz Mária az álmok és látomások tükrében

A Szűz Máriához fűződő bensőséges kapcsolat jele, hogy eleven megnyilatkozását sokan érzékelik álmok vagy olykor látomások formájában. A hívő ember számára valóságként létezik egy transzcendens világ, melyet a földi világ mintájára természetfölötti lények népesítenek be. Az égi szférát elfogadók természetesnek vélik, hogy a természetfölötti alakok megjelenhetnek előttük és kommunikálhatnak velük.17

Pócs Éva szerint a látomás szubjektív élmény a természetfelettivel történő személyes találkozásról: természetfeletti kommunikáció. A látomásélmény funkciójától és kulturális kontextusától függ, hogy milyen szellemlényekkel kommunikál a vizionáló, így a keresztény ember feltehetően Szűz Máriával vagy Jézussal találkozik. A vallásos látomások fő funkciója a kinyilatkoztatás kapása, üzenetek közvetítése az élőkhöz, melyen belül sokféle gyakorlati szerep jelenik meg: üzenetek a közösség, a falu, a család ügyeire vonatkozóan,

13 Tánczos 2001. 247.

14 Hetény 2011. 263—264.

15 Dienes 2001. 98.

16 Sávai 2001. 157-158.

17 Pozsony 1991. 184-194.

100