Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1991 (Veszprém, 1991)

A kétszárnyú fauna kutatásának eredményei a Bakony hegységben

„Villámmal (sic!) világítsuk a várost. Veszprémben is élénk mozgalom indult meg az iránt, hogy a város valahára villámmal (sic!) világíttassék meg, s úgy tudjuk, hogy az e célra való 30 lóerejü gőzgép, s a berendezés 28 ezer forintba kerülne, s ez esetben 3000 forint tiszta haszna maradna a városnak . . . A tervezetet annak idején ismertetni fogjuk". (December 12.) A KÉTSZÁRNYÚ FAUNA KUTATÁSÁNAK EREDMÉNYEI A BAKONY HEGYSÉGBEN A természetrajzi múzeumoknak egyik hagyományos feladata a gyűjtőterületüket alkotó táj növény- és állatvilágának minél alaposabb megismerése. Az ún. tájmúzeumok általában jól körülhatárolható gyűjtőterülettel rendelkeznek. A Bakonyi Természettudományi Múzeum esetében szinte önként kínálkozott erre a Balatontól északra elterülő, mintegy 4000 km

2 kiterjedésű, természetföldrajzi értelemben vett Bakony hegység. A vidéki, kevés munkatársat foglalkoztató múzeumok profilját többnyire az ott dolgozó kutatók egyéni érdeklődése szabja meg. Ezzel is magyarázható, hogy hazánk vidéki múzeumai közül csak Zircen tevékenykedik a kétszárnyú rovarokkal foglalkozó muzeológus. Az emberek tudatában a kétszárnyú rovarok említésekor többnyire a csak kellemetlenséget vagy kárt okozó legyek (házi légy, bögölyök) és szúnyogok jelennek meg. Sokan bizonyára nem is gondolják, hogy a hazánkban előforduló mintegy 8000 kétszárnyú rovarfajnak csak a töredéke káros. Ugyanakkor a „közönbös"-nek mondható fajok mellett (melyek egyébként a természet háztartásában, az anyag és energia forgalomban nélkülözhetetlen szerepet játszanak) nagyon sok az embernek segítséget nyújtó, kimondottan hasznos légy. Sokakban felmerülhet a kérdés, milyen kutatási feladatot adhatnak a kétszárnyú rovarok egy muzeológus részére? Talán nem lesz haszontalan erre a kérdésre felelni úgy, hogy egyúttal megismerkedjünk röviden a kétszárnyúak olyan csoportjaival is, melyek vizsgálata a Bakonyi Természettudományi Múzeumban folyik. A hegység kétszárnyú faunájának rendszeres kutatása „A Bakony természeti képe" program keretében indult meg az 1960-as évek közepén. A gyűjtések a hegység minden résztájára kiterjedtek, a legintenzívebben azonban érthető módon Zirc környékén, az Északi-Bakonyban folytak. A munka