Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1991 (Veszprém, 1991)

„Sirassátok lányok itthon maradástok..." (Veszprém megyei farsangi szokások)

volt, ismert Európában is. Ha tuskóval torlaszolták el az ajtót, megdöngették, miközben gúnyverseket kiabáltak: „Heje-huja hopp hajnal a hamvazószerda, Húztok lányok törzsököt a varsányi útra!" (Veszprémvarsány) „Hipodáré, hapoda, gyün a hamvazószerda! Húztok lányok törzsököt a kereki dombra!" (Mindszentkálla) „Lapodácsi, kapodácsi, a hamvazószerda. Fűzzetek lányok koszorút, kivágóörsi dombra!" (Kővágóőrs) „Hejje, hujja, hoppajda, hamvazószerda. Lányok húzzák a törzsököt az oroszi útra. Sírattyák a lányok otthon maradásuk, kiknek a nagy méreg miatt ráncos a pofájuk!" (Oroszi) „Sirassátok lányok, itthon maradástok! Mivel, hogy a hosszi farsang jelentette öregleányságtok! Vigyázzatok, a nagyböjtben ne legyen bajotok, Mivel, hogy e nagy tuskóval ajtótok elzártuk!" (Somló-környéki falvak) Köveskálon és Szentbékkállán e napon ügyességi versennyel választották meg a cigányzenekar új prímását vagy új tagját. Megválasztása után farsangi menyasszonnyal és vőlegénnyel lakodalmi mulatságot tartottak, amelyen nagy tisztességnek számított résztvenni. Ide csak a legtekintélyesebb családok fiataljait hívták meg. Ezen a napon temették el sok helyen a böjtben szükségtelen nagybőgőt, a mulatság jelképét is. Hamvazószerdán a katolikusok „hamvazkodni" mentek, emlékezve halandóságukra. A virágvasárnapi barka elégetéséből nyert hamuval rajzolt keresztet a pap az eléje járulók homlokára. Sokan addig nem is mostak arcot, amíg a kereszt látható volt. A farsang utolsó napjai az esztendő termésére vonatkozó jóslatokban is bővelkedtek, valamint termékenységvarázsló analógiás cselekedetekben, amelynek célja a bő termés biztosítása és a bajnak, a gonosznak elhárítása volt. S. Lackovits Emőke