Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1989 (Veszprém, 1989)
Veszprém a bronzkorban
„VESZPRÉM A BRONZKORBAN" (Részletek Nagy Lászlónak, a múzeum egykori igazgatójának kéziratából) Alig lehet régész számára nehezebb feladat, mint egy hosszú évezreden át oly viszontagságos sorsú, állandóan lakott, több ízben lerombolt és újjáépített város őstörténetének a felderítése. Minden rombolás a pusztítást közvetlenül megelőző korok emlékeit tette csupán tönkre, a nyomukban járó építkezések azonban az őstörténész szempontjából talán még többet pusztítottak, hiszen különösen az újkori alapozási munkálatokkal nem csak a legjobban védő és konzerváló réteget hántották le az alattuk megbújó prehisztorikus emlékekről, de az ilyenkor esetleg felszínre kerülő emlékek környezetének megbolygatásával, a leletek tönkre tételével elháríthatatlan akadályokat emeltek minden későbbi kutató elé . .. Hogy ilyen hosszú és változatos történeti múltnak mérhetetlen sok pusztításából, a romok és építkezések kiismerhetetlen káoszából mégiscsak ki lehet hámozni egy immár több mint három és fél évezredes helybeli bronzkori kultúrának a képét, az kizárólag két veszprémi tudósnak, és az általuk alapított Veszprémvármegyei Múzeumnak az érdeme. Laczkó Dezsőnek és Rhé Gyulának több, mint három évtizedes (1904—1936) figyelő, kutató és gyűjtő munkája olyan jelentékeny bronzkori emléket mentett be Veszprém város területéről a megye múzeumába, hogy abból . . . e sajátos kultúrával rendelkező népnek nem csak elterjedésére, de életmódjára és műveltségére is lehet legalább valószínű következtetéseket vonni . . . Veszprém város mai területének úgyszólván minden jelentős részéről van bronzkori emlékünk. Az egy Cserhátot kivéve, mint többé-kevésbé összetartozó lelőhelyeket számba vehetjük a város ma is különálló részeit. Bronzkori nép élt már annak idején is a Temetőhegyen, a vele kapcsolatos Papvásártéren, a Jeruzsálemhegyen, a Vár és a Benedekhegy dolomit bércein, azon a fennsíkon, amelyet a Horthy Miklós úti laktanya a Búzapiac a Kórház és a Kossuth Lajos ucca határol. De azonos kultúrájú nép nyomait őrzi a távolabb fekvő Jutás angolkerti része, a Táborállás, az Újtelep vidéke, sőt a Gulyadomb ma erdősítés alatt álló lankája is . . . A Temetőhegy délnyugati részéről Szedlák asztalos udvarából jutott felszínre a tulajdonos ajándékaképpen először 1909-ben ... 11 edény . . . A Veszprémvármegyei Múzeum 1906-ban jelentette először, hogy bronzkori urnatöredékekhez jutott a jeruzsálemhegyi városrész területén is. . . . Az első helymegjelöléssel rendelkező lelet 1910-ben került elő . . .: egy bronzkori tálacska, egy bronztű, és 9 karika töredék ... és egy kőszerszám ... A leleteket a bejegyzések egybehangzó tanúsága szerint Holies Ferenc ajándékozta a múzeumnak . . .