Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1989 (Veszprém, 1989)

Veszprém a bronzkorban

A Horthy Miklós (régi Szabadi út) környékéről való mindenekelőtt az a leletcsoport, amelynek anyagát ... az 1894—95-ben épült új laktanya telkén találták. . . . Ezen a területen egy méter mély és 0,5 m széles kémárokban hat urnasírt tártak fel. A sírgödrök a változó, 10—20 cm vastag humusz alatt fekvő dolomitba voltak 40—50 cm-re mélyesztve. Ezekben a 30—50 cm széles gödrökben egy, vagy több urnát találtak, égett, vagy ritkán nyers, apróra összetört embercsontváz részek és hamu között. Az egy (nagy)urnás sírok urnáiban rendszerint több, néha 15—20 kisebb edényke is volt behelyezve. Az edények mészbetéttel díszített bronzkoriak, bár itt bronzmelléklet nem fordult elő. A sírgödör és az urnák köze földdel kitöltött, sokszor kődarabokkal lefödött ... A Horthy Miklós útnak jóval távolabbi része az ún. Fojt háztelek is, bronzkori kulturterület. Az 1906. évi múzeumi jelentés szerint itt a vízvezeték árokból és az udvarról, melyet a tulajdonos Fojt János készséggel bocsátott Laczkóék kutató munkájának rendelBronzkori edények Veszprém területéről 1-5. Holies Ferenc telkéről; 6. Temetőhegy, Szedlák József ajándéka; 7-8. Kossuth Lajos utca